Explosions (season 2) - HS

14.rész

"Kapd be Styles!"

Harry szemszöge

  Félek, hogy Brit annyira el akarja magával hitetni, hogy jól van és nem fél ettől az egésztől, hogyha történne valami, akkor azt képtelen lenne elfogadni. Látszik rajta, hogy nem akart idejönni, ahogy igazság szerint én sem szívesen hoztam, de tudnom kell, hogy biztonságban van és biztos vagyok benne, hogy ez csak úgy történhet meg, ha a közelemben van. Amikor pár órája a karjaimban sírt, annak ellenére, hogy én ríkattam meg őt, csak én voltam képes a vigasztalására.

Nem hittem volna, hogy valaha képes leszek úgy gondolni egy másik személyre, mint évekkel ezelőtt, de aztán jött ő. Beférkőzött a gondolataimba és ha akarnám sem tudnám már kiszedni őt onnan. Szükségem van rá, annak ellenére, hogy végig próbáltam meggyőzni magam, hogy ez nincs így. Szükségünk van egymásra és most, hogy végre mindkettőnk belátta ezt nem akarom, hogy szomorú legyen, nem akarom magára hagyni, biztonságot akarok számára sugallni és tudom, hogy el fogom érni, amint ennek az egésznek vége lesz. Jó pár hónapja ismerem, és pontosan tudom, hogy neki is arra van szüksége, ahhoz, hogy nyugodtabb legyen, hogy azok a rohadékok rács mögé kerüljenek.

- Szerinted minden rendben lesz vele? - bök az ajtónk felé Liam. - Próbálja titkolni, de elég csak ránézni, hogy észrevedd retteg a holnapi naptól.

- Még szép - mordul fel Louis. - Bárki ugyanígy érezne, ha egy olyan helyre kellene jöjjön, ahol rengetegen vannak azok közül, akik bántották... sose tudhatod, hogy mikor találkozol az egyikükkel. Mi nem ismernénk fel az illetőt, de Brit igen. Tudom, hogy azért hoztad ide, mert azt akarod, hogy melletted legyen, de abban lehet igaza volt, hogy jobb lett volna neki otthon, míg te vissza nem mész hozzá - néz rám.

- Tisztában vagyok vele Lou, de nem tudom otthagyni őt, magam mellett akarom tudni, mert ha kiborul, akkor ott kell lennem vele, segítenem kell neki - suttogom a hajamba túrva. - Bízom benne, hogy minden rendben lesz és nem fog belül összeomlani, míg kívülről azt mutatja, hogy jól van, mert akkor az egészet kezdhetem előről és minden újrakezdés egyre nehezebb lesz nála - sóhajtok fel.

- Biztos, hogy jó ötlet, hogy én maradjak vele? - szólal meg Niall. - Szívesen segítek meg minden, de úgy érzem, hogy én nem vagyok erre alkalmas. Fogalmam sincs, hogy kell megvigasztalni, ha kiborul - esik pánikba - és nem akarom, hogy miattam legyen minden rosszabb.

- Biztosítalak róla, hogy minden rendben lesz - biccentek felé. - Tudom, hogy nem könnyű dolog, amit tőled kérek, de tudom, hogy menni fog. Nem fogod hagyni, hogy baja essen és nekem ez elég, a többit majd megoldom én.

- Jó, legyen - egyezik bele. - De én megyek, mert már alig bírom nyitva tartani a szemeim - ásít egyet. - És még ennem is kell valamit előtte - gondolkodik el, mire halványan elmosolyodom.

Niall távozása után már csak négyen maradtunk. Louis teljesen a gondolataiba van merülve, látszik rajta, hogy az egész helyzet aggasztja, ami teljesen érthető, hiszen én sem szívesen vagyok itt. Liam szinte biztosan tart a holnapi naptól, míg Zayn egyszerűen csak túl akar rajta esni, hogy visszamehessen a barátnőjéhez. Mindenkinek megvan a maga célja, miért akarja, hogy ennek az egésznek vége legyen és ezért egyikükre sem haragudhatok, de nekem ez az egész fontos. Nem csak Brit miatt, hanem Libby-ért is, hiszen csak akkor tudok majd teljesen belenyugodni az elvesztésébe, ha tettem valamit érte. Ha börtönbe záratom azokat, akik ártottak neki az apjával az élen.

- Louis beszélhetünk egy kicsit? - szólalok meg, amikor ő is a többiek után akar indulni. - Tudom, hogy nem most a legalkalmasabb, de... - magyarázkodom, mire ő közbeszól.