A nevem Nicolai Haasen Soldheim. A Minnesota Coldeagle Highshoolba járok. A nevem csengéséből rá lehet jönni, hogy nem vagyok amerkai. Norvégiából költöztem ide a szüleimmel egy éve. Az oka nem volt más mint a szüleim új munkalehetősége és a továbbtanulásom. De igazából nekem mindegy, hogy hol vagyok mert 100%ig antiszociális életet élek. Ennek több oka is van. Első az, hogy eléggé töröm az angolt, a másik, hogy elég nehéz beilleszkednem külföldiként, a harmadik az, hogy pánikbeteg vagyok, és mindennek a tetejébe baromi alacsony és nyeszlet vagyok ezért állandóan engem szivatnak, ne adj isten agyonvernek. Én nem ezt akarom, én is férfi vagyok. Erős és tekintélyes akarok lenni, ehelyett egy szerencsétlen nyominger vagyok aki céltábla a köcsögöknek. És ez még csak az első évem volt. Bár ahoz képest, hogy az első nap mit kellett átélnem, egész jól bírom. De sajnos ezzel a problémával egyedül kell küzdenem mivel egyetlen emberrel sem álltam szóba. Illetve van egy legjobb (és egyetlen szem) barátom, Yagusa Haruma, japán cserediák aki egy évvel felettem jár. Bár úgy érzem csak azért barátkozom vele mert hasonló helyzetben van mint én. Csak őt nem verik laposra és néha szóbaállnak vele. De nem panaszkodom, nekem így is jó, hogy levegőnek néznek. Amivel eltelik a napom az általában a könyvtárban gubbasztás vagy a kockulás. Szeretek olvasni és videójátékozni, titokban pedig zongoraórákat veszek egy végzős lánytól, de még nem mondhatom a barátomnak, viszont ő legalább kedves velem. A tanulással jól haladok, a későbbiekben magántanár szeretnék lenni és irodalommal, idegennyelvel szeretnék tanítani. A szüleim pedig annyira elvannak foglalva a munkájukkal, hogy nem igazán tudnak az iskolai incidenseimről. Egyébként ha úgy állítok haza, hogy véres és sebes vagyok annyival elintézem, hogy nekimentem valaminek, elestem vagy tesiórán lesérültem. Ami színt visz a nyomorult életembe az a zene, a kutyám Wekky és az animék. Lélekben elég rendezett életet élek, bár ez a kinézetemen is meglátszik, leszámítva a hajamat. 167 cm vagyok, 58 kg és 17 éves. A fülem mögött egy "szabadság szárnyai tetoválás" található. Zöld szemem van (ami számomra mindig is undorító volt) és füligérő barna, szembelógós hajam. Ez azért praktikus mert takarja a fényt, napszemüveget meg csak a menők hordhatnak. Jelenleg 6:35 van és készülnöm kéne a suliba, ahova kurvára nincs kedvem bemenni. Legszívesebben felrobbamantanám az egész tetves iskolát mindenkivel együtt, de sajnos nem vagyok terrorista.
YOU ARE READING
Rabok az esőben
RomanceEgy zárkózott fiú akit gyötörnek az iskola mindennapjai és a diákok. Kevés a dolog ami támaszt nyújtana Nicolainak, már nem sok értelmét látja az életének, amikor feltűnik egy fiú aki sorsfordító lesz az életében. Vajon képes lesz a fiú begyógyítani...