[¡¡¡FÉLBEHAGYOTT!!!] Ninjago: Egy Új Kaland

Egy régi barát

Helló mindenkinek! StarlightDragon ismét a helyszínen egy újabb résszel. Bocsánat, hogy rövidek a fejezetek, de nem nagyon vannak ötleteim. Jó olvasást. :)

Kai szemszöge

Elindultunk a fagyizó felé, majd Jay és Lloyd hirtelen megtorpantak. "Mi a baj?" kérdeztem meglepve. "Cyrus-szal valami nem stimmel. Mostanában annyira magába fordul. Mintha zavarná valami." szólalt meg Jay. "Igen, ez nekem is feltűnt." szólt hozzá Cole. "Tényleg nagyon megváltozott." tette hozzá Lloyd. "Nem gondoljátok, hogy valakinek követnie kellene?" kérdeztem. "Kai, téged mióta foglalkoztat, hogy mi baja? Úgy értem.... Mióta törődsz vele ennyire?" kérdezte Nya. "Nem tudom. Egyszerűen csak érdekel, hogy jól van-e." vágtam rá. "Akkor mi lenne, ha te mennél utána?" javasolta Lloyd. "Kihívás elfogadva!" feleltem lelkesedve. A többiek meglepődtek, én elindultam. Nya még mondani akart valamit, de már túl messze voltam ahhoz, hogy halljam.

Cyrus szemszöge

Úton voltam a Freddy's-be. 22 éve, hogy Golden Freddy hátra csalt. Az épület azóta elhagyatottan áll. Egy teremtett lélek nem járt arra. Itt is volnék. "Freddy Fazbear Pizzázója: Ahol életre kel a móka és a fantázia"  állt egy régi, ütött-kopott táblán. Lenyomtam a kilincset. Az ajtó furcsa módon nyitva volt. Beléptem. Sötétség. Az előtérben voltam, mely egyből az étkezőbe vezet, ahol a színpad is volt. Egy csomó emlék tért vissza. Főleg arról a napról, amikor először mutatták be Freddy-t, Bonnie-t, Chicá-t és Foxy-t. Bonnie első látásra megtetszett. Elővettem a kabátom belső zsebéből egy szakadt plüsst.  Még abban az évben nyertem egy rajzpályázaton, amit az igazgató hirdetett meg. Azóta mindig magamnál tartom. Amint ezek az emlékképek véget értek, tovább mentem. A "Boldog Szülinapot!" zászló le volt szakítva, a díszlet meg volt rongálva, a tető lyukas volt, az ablakokat kitörték, az asztalok egy részét felborították. Sokkolt a látvány, de mentem tovább. Elértem Kalóz Öbölbe, Foxy színpadjához. A függönyök megtépve, a színpadi lámpák izzói összetörve, Foxy véres kampója a földön, a színpad elejére egy karcos tábla van szögezve, amin valami olyasmi lehet, hogy "Elnézést, üzemen kívül." nem hittem a szememnek. Pislogtam, és a felirat erre változott "ÉN VAGYOK AZ" megint pislogtam, a felirat ismét az volt, mint azelőtt. "Ez felettéb különös...." jegyeztem meg magamnak. Lehet, csak képzelődöm. Megint elindultam. Átértem a folyosóra. A zseblámpám fénye –ami mindig nálam van– pislákolni kezdett. Lassan lemerül benne az elem. Erősen összeráztam, hátha működik. És bevált. Suttogást hallottam. Gyerekek suttogását. "Az egész a te hibád volt." "Halottnak kéne lenned úgy, mint mi." "Többet innen nem jutsz ki élve." "Semmiben sem különbözöl apádtól." nem bírtam túl sokáig hallgatni. "HAGYJÁTOK ABBA!" kiabáltam, ahogy bírtam. Nem vált be. Tovább beszéltek. Hangosabban, mint az előbb. Futni kezdtem hátha abba hagyják. Az egyik fal kényszerített megállásra. Legalábbis én falnak hittem. Megint megráztam a lámpámat, ami azóta rég kialudt, és akkor láttam meg mi volt az. Egy hatalmas doboz. Kék volt, lila színű szalagszerű vonásokkal rajta. Halk zene szólt belőle. Majd meghallottam egy gitárt. Ugyanaz a dal volt, mint a rémálomban. Elkezdtem követni. Odaértem a szervíz szobába és tétovázás nélkül kinyitottam az ajtót. Az animatronikok ugyanolyan állapotban voltak, mint az álmomban. Egy apró dolog azonban más volt. Bonnie fel volt kapcsolva. És egy molyrágta, zöldessárga jelmez volt mellette."Bonnie.....?" szólaltam meg idegesen. A lila nyúl rám nézett. Egy darabig úgy tűnt, gondolkozik, majd felállt, és elindult felém. Pont előttem állt meg. Rám nézett, és megszólalt "Cy-cy-cyrus? T-te meg mi-mi-mit ke-kere-se-sel i-itt?" akadozott a hangkártyája a sok portól. Én csak szó nélkül átöleltem. "Sajnálom, hogy minden szó nélkül itt hagytalak titeket. De nem mertem visszajönni." "Semmi baj, kisöreg." szólalt meg Freddy. "Ti mind aktívak vagytok?" kérdeztem meglepve. "Igen, azok vagyunk." felelte Chica. "És asszem Foxy mondani szererne valamit...." szólalt fel Freddy. Ekkor Foxy lépett elém. Színei kishíján teljesen lekoptak, jelmeze szakadt volt. Én egyből Bonnie mögé bújtam. "Hé, kispajtás...." kezdte a beszédét a vén róka "Sajnálom, ami 27 éve történt a szülinapodon. Nem úgy gondoltam. Nem tudom, mi ütött belém. De nem is lényeges. Az a lényeg, hogy sajnálom. Meg tudsz bocsátani?" és ezzel a kérdéssel felém nyújtotta a kezét/mancsát (kinek hogy tetszik). Én előléptem és már megfogtam volna, terveztem volna kimondani, hogy elfogadom a bocsánatkérését, de ekkor valami éles fájdalmat éreztem a vállamban. Mielőtt minden elsötétedett Kai-t láttam, ahogy kihúzza a kardját és szó nélkül elmegy.

Nos, megint pont a "legjobb" résznél hagyom abba, mint ahogy az szokás. Mit szóltok? Amúgy ha érdekel kommentben hagyok egy linket, hogy mi is szólt éppen. Sziasztok~