"Jin oda lépet és szomorúan ezt válaszolta.:
-Bántotak. Nem émlékszel ki tette?"
......{Nóri pov.}
Robanás szerűen hasít belém a tudat. Ki, miért, és hogyan bántott. Fáj-e? Nem, a fájdalmat már megszoktam.
Inkább marr belülről a tudat hogy egy véget nem érő villanyszékben ülök ahonan nem tudok felálni.Mit mondjak? Nem mondom az igazságot, mert az nekik még túl sok lenne.
-Persze hogy emlékszem.-a hangom unot és a nem törődést árasztja. Nem tudom máshogy reagálni.
-Ki? Miért? Mikor? -Jöttek a kérdések egyszere mindenkitől.
Most azonnal hívjuk a rendőrdéget,- mondta V - elkapjuk a tettest!
- Minek? Te csináltad. A te hibád lenne? - kérdeztem, de tudtam hogy nem kapok választ.
- Mármint, ne hívjatok kérlek rendört. Nincs kedvünk megit az alapokat felvázolni egy újoncnak aki nem tud a..... -Na ez szép most magyarázhatom ki hogy mit is kéne felvázolnom. Egy mentő pillantást vetetem Em.-re aki szerencsére megmenteni készül.
- Srácok ez egy bonyolult és kényes dolog szóval majd akkor mesélünk majd róla ha már azt érezzük hogy készen álltok.- Azta. Ennél jobban én se tudtam volna ki magyarázni magam.Ez után fel áltam és elindultam Emmy felé a szokásos ápolásért amit a borzalmak után kapok.
Egy szelíd mosollyal meg simogatja hátamat, és a fürdő felé indulunk.Fel ültem a pultra és a a szemben lévő tükörben látom meg hogy újra jól el gyepáltam magam. Nem néztem volna meg magam kiv-..
Ááhh...
-Mi a f@sz?! -Nézek a karomra ami a szokásosnál jobban fáj. Em. épp az átázott kötést veszi le a kezemről.
"Stigma" hát igen, V nem kimélt. Gondolkodásomnak hamar véget vetetek.-Figyeljetek, ne haragudjatok nem kellet volna bele ütnünk az orrunkat a dolgotokba. Csak... hát,... meg ijetünk.- A leader szavait hallhatuk hölgyeim és uraim. Mondjuk semmiért nem kellet volna bocsánatott kérnie.
-Ne, fiúk ne kérjetek bocsánatott semmit se tettetek. - Egy kedves mosolyt még hozzá illesztettem ehhez a " meggyőző" " nem a ti hibátok hanem az ennyém" játékhoz. Taehyungot viszont látszólag jobban érdekeli a karom. Amit hátra húztam mikor bejöttek.
-Mindjárt készen vagyunk addig helyezétek magatok kényelemben a napaliban.- Ahogy Em. ezt kimondta már mentek is kivéve Tae-t. Ő azzal a tipikus üres és le olvashatattlan arccal figyelt (#). És egy pár másodperc után a többiek után ment.(#)
Holo everyone!
Nagyon sajnálom hogy csak így eltűntem. De mostmár itt vagy és tudom arra gondoltok hogy"el tűntem és egy ilyen unalmas részel tolom ide a képem". Igen, bocsi. És mostantól lehet rövidebb részek lesznek de többször. És ennek az oka részben a suli is :(. De ezt még nem döntötem el. Írjátok le kommentbe nektek melyik verzió tetszik. Na ennyi lenne. Nem sokára hozzom a kövit, addig is sziasztok . 😊
VOUS LISEZ
Nem könnyű az élet veletek! [ BTS ff.]
FanfictionHello! Ez az első fanfict-tem úgyhogy kérlek legyetek velem egy kicsit elnézőek. Még zöldfülű vagyok. Ez a címből is kiderül de egy bts fanfict-ről van szó. A történet teljes mértékben az én fejemből patant ki. Ha mégis valami hasonlóság lenne egy...