*Selena szemszöge*
Épp a megterített asztalnál ültünk,várva a vacsorát,amikor a herceg rontott be az ajtón.Tekintetemet rögtön az ölémben pihenő kezeimre vezettem.Először bevallom tetszett,de a délutáni eset után teljesen kiábrándultam belőle.
-Fiam,hol jártál?-vonta kérdőre a királynő.
-Könyvet olvastam és túlságosan belemerültem.-mosolygott édesanyjára és egy csókot nyomott arcára,majd végül szemben velem leült az asztalhoz.
-A lényeg,hogy itt vagy!Tiffany is bármelyik percben itt lehet!-mondta apja,ő pedig elkomorodva bólintott.Mégis ki lehet az a Tiffany?Hamarosan azonban egy vékony, szőke hajú lány libbent be az ajtón.
Illedelmesen meghajolt előttünk.
-Királyom,királynőm!-mosolygott rájuk kedvesen.-Megtiszteltetés,hogy ma este önökkel vacsorázhatok!Köszönöm a meghívást!
-Részünkről az öröm!Kérlek,foglalj helyet a herceg mellett!-utasította a királyné,majd utána bemutatkoztunk egymásnak.Kiderült,hogy ő Kanada kancellárjának a lánya,Tiffany Baldwin.
-Igazán örülök,hogy önöket is megismerhettem!-kuncogott halkan,mire mindenki elmosolyodott,hogy milyen kedves teremtés,kivéve engem és Justint.Valamiért egyáltalán nem tünt szimpatikusnak.A vacsoránk végül megérkezett,amit mindenki csendben fogyasztott.
-Fogadjunk ma éjjel a herceg már magáévá teszi!-suttogta fülembe Scarlett Tiffanyra utalva.Bennem pedig megállt az ütő.Féltékeny lennék?Nem!Ugyan!Hisz ő csak egy egyszerű lány,aki ugyan úgy vendégségben van mint én.Legalábbis remélem...
-Justin,beszélgess Tiffanyval!Amikor gyerekek voltatok sokat játszottatok együtt.-mondta a király.
-De már nem vagyok gyerek!-motyogta,fel sem nézve az evésből.A királyi pár szomorúan egymást nézett.Ezután ismét nem szólt senki egy szót se.A vacsorának pedig vége lett.Elvonultunk a társalgóba,ahol a felnőttek csevegésbe kezdtek a gazdaságról és a politikáról.Nővéreim pedig szítkozódva bámulták az épp kandallónak támaszkodva beszélő herceget és Haileyt.Én meg magányosan bámultam ki a teraszablakon.Már kezdett sötétedni.A nap is lemenőben volt.Gyorsan eltelt ez a nap és mennyi minden történt.
Gondoltam kiszellőztetem a fejemet és kimentem a tágas erkélyre,ahonnan a Bieber birtok erdejére lehet látni.Kezeimmel a korlátot fogtam és csodáltam a tájat.Nem tudtam mennyi idő telhetett el,amig kint voltam,de már a csillagok is megjelentek az égen,sőt hüvős volt.
-Megfogsz fázni..-hallottam meg a számomra nem kívánatos személy hangját hátam mögött.
-Nyár van!Nincs hideg!-sóhajtottam fel,ahogy éreztem,hogy egyre közelebb jön.
-Még haragszol rám?-nevetett fel halkan,mire szúrós pillantásokat vetve felé,megfordultam.
-Igen,még haragszom és fogok is!-feleltem.Ő pedig ekkor megvillantotta 32 fogas,szívdöglesztő mosolyát.
-Selena,én..
-Nem engedtem meg,hogy a nevemen szólíts!-korholtam le.-Inkább menj vissza a kancellár lányához,hercegem!
-Ch...Ch..Ch..-ciccegett.-Féltékeny vagy,hercegnőm?-jött közelebb.
-Nincs miért annak lennem!-forgattam meg szememet.
-Tényleg?-hajolt közelebb hozzám.-Nem érzel irántam semmit?-ajkainkat alig pár centi választotta el egymástól.Fagyos tekintettel meredtem az előttem állóra,miközben szívem eszeveszetten vert.-Vonzalmat?Szenvedélyt?-sorolta.-Esetleg szerelmet?
-Nem!-vágtam rá.Ő pedig erre sikeresen eltávolodott tőlem és felhúzta szemöldökét.
-Kis hazug..-mosolyodott el önelégülten.
-Nem hazudok!Nem érzek irántad semmit!Csak egy beképzelt hólyag vagy,aki holmi cselédekkel hál!-lettem ideges,akárcsak a herceg.Arcáról fokozatosan fagyott le a mosoly.-Sőt herceg létedre eléggé tapintatlan is!
-Nahát,te akkor tökéletesen ismersz engem!Igaz?-nyomott neki a korlátnak.-Egy beképzelt hólyag vagyok?Komolyan?Nos ettől a hólyagtól mégis nem győztél zavarba lenni a mai nap,kedvesem!Mondd hát mi ez?-vigyorodott el büszkén.-Ne is tagadd!Szerelmes vagy belém,mint bárki más!-nevette el magát.
-Nem!Nem vagyok az!-mérgelődtem és próbáltam eltolni magamtól.
-Lehet,hogy a délután elvetettem a sulykot.-ismerte be.-Ezért bocsánatot is kérek!De nem fogom eltűrni,hogy holmi 18 éves létedre így beszélj velem és hisztizz!Nem ismersz engem!Én viszont tökéletesen tudok rólad mindent,ehhez tartsd magad..-mondta,majd ellökte magát a korláttól és bement az erkélyről.
-Vadállat...-morogtam.*Justin szemszöge*
Idegesen mentem vissza a társalgóba,ahol Tiffany unottan ült egy díványon.Ideje,hogy megadjam a szüleimnek,amit akarnak.
-Hallottam,hogy szeretsz olvasni.-mentem oda hozzá.-A szobám mellett van egy saját könyvtáram.Szeretnéd látni?-nyújtottam felé kezemet,amit megfogott és elvezettem a szobámig,ahova bementünk és bezártam az ajtót.
-Öhm..Hercegem?Hol van itt könyvtár?-nézett körbe a helyiségben.
-Tudod..vannak érdekesebb dolgok is a könyveknél,Miss Baldwin!-mentem hozzá közelebb mosolyogva.
-Igazán?-harapott ajkába,miután végigmért.
-Bebizonyítsam?-fogtam két kezem közé arcát.Hevesen bólogatott,én pedig abban a pillanatban ajkaira tapadtam.Nem éreztem semmit.Csupán dühőt és vágyat,amit muszáj volt kiadnom magamból.
YOU ARE READING
Bieber's kingdom
RomanceJustin Bieber Kanada alkotmányos királyságának várományosa,ehhez már csak egy feleség kellene neki.A herceg azonban nem hajlandó megállapodni,míg egy nap a palotába érkezik a olasz királyi család egy nyári látogatás keretében.Justint azonnal elvaráz...