Bieber's kingdom

4.rész

*Selena szemszöge*

Reggel arra ébredtem,hogy valaki erőteljesen kopog az ajtómon.Nyöszörögve kikászálódtam az ágyból és egy köntöst magamra véve,kinyitottam az ajtót.Hajnali 5 óra után járhattunk.A nap már kezdett pislákolni.
-Selena!Nem hiszed el mi történt!-jöttek be nővéreim felháborodva szintén köntösben.
-Mi?-húztam fel szemöldökömet,miközben a szekrényemhez sétáltam,hogy kiválasszam az aznapi ruhámat.
Ha már felkeltem,legalább időben készüljek el a hét órai reggelire.
-Arra gondoltunk,hogy megnézzük,hogy alszik a herceg...-kezdte Scarlett,mire hitetlenkedve rájuk néztem.
-Ti megzakkantatok?-vísítottam.-És ha valaki ezt meglátta volna?Mondjuk a herceg felébred?Milyen szégyen lett volna?Mhh?-lettem ideges.Néha úgy érzem én vagyok az érettebb,pedig jó pár évvel fiatalabb vagyok náluk.
-Ajj Selena!Szerinted ennyire ostobák vagyunk?-mondta Sophia.-Észrevétlenül csináltuk volna!
-A lényeg viszont az,hogy láttuk,ahogy a szobája ajtajában elbúcsúzik a kis kancellár lánytól!-vágott szavába Scarlett.Eléggé ledöbbentem.Szóval mégis lefeküdt vele?És még én voltam az udvariatlan,mert megvádoltam vele,hogy holmi örömlányai vannak?!-Sőt a herceg félmeztelen volt és csókolóztak!-tetézte még a helyzetet.Én pedig egyre mérgesebb lettem.Visszafordultam a ruháimhoz és feszülten válogattam közülük.
-Nos..hát egészségére!-morogtam.
-De ez még semmi!-állt elém Sophi.-Azt beszélik,hogy ő lesz a menyasszonya!
-Oké lányok!Nekem készülödnöm kell,ahogy nektek is!-sóhajtottam és kinyítottam a szobaajtót,hogy távozzanak.Egymásra néztek,majd vállukat megrántva,távoztak.Dühösen becsaptam az ajtót.Mondhatom jól indul ez a reggel!És most kérdezhetitek,hogy ha nem kedvelem őt,akkor miért zavar ez az egész?A válasz egyszerű:Próbálta elcsavarni az én fejemet is és,hogy ha ne adj Isten beadtam volna a derekamat,én is az egyik ágyasa lettem volna!Nos!Ez eléggé felháborító!És nem!Nem vagyok féltékeny!
-Nem!Nem vagyok!-kiabáltam és levertam a ruháimat a fogasról.Fújtatva letérdeltem a padlóra és ekkor szemet szúrt egy fekete,testhez simuló ruha.Játszani akarsz,hercegem?Hát legyen!

*Justin szemszöge*

-Ez az este varázslatos volt,hercegem!-feküdt mellkasomon Tiffany,pucéran.
-Igen,az volt!-nyomtam egy csókot fejére,miközben egész végig máshol járt az eszem.A tegnapi esti vitán rágódtam.
-Valami baj van?-támaszkodott feljebb.-Rosszat tettem?-nézett rám rémülten.
-Nem!Dehogy!-ráztam meg fejemet.-De lassan menned kell.Apád biztosan aggódik érted és nem lenne jó,ha így találnának ránk!-mondtam és felkeltem,hogy felvegyem az alsónadrágomat.Közben háttal álltam Tiffanynak,hogy nyugodtan felöltözhessen.
-Alig várom,hogy ismét lássalak majd,hercegem!-bújt hozzám,amikor az ajtóban álltunk már.Egy csókot nyomva szájára,elköszöntem tőle.
Remélem erről senki se szerez tudomást!Gyorsan lezuhanyoztam és felöltöztem,utána kimentem a tágas erkélyemre,elszívni egy cigit.Patrícius létemre nem lenne szabad,de az utóbbi időben a sok feszültség miatt rászoktam.Ryan hozza nekem titokban,hogy a szüleim ne szerezzenek róla tudomást.Így cigi füstöt fújva néztem,ahogy a nap fel kel.Szép látvány volt,ahogy a város hatalmas épületeire árnyékot vetett.Rég jártam kint...testőrök nélkül.Lassan már hónapok óta csak a palotában vagyok.Ideje lenne kimozdulnom!Gondolkodásomból kiabálások hada ütötte meg fülemet.Nem messze tőlem lévő vendégszobából halladszodott ki.
-A herceg félmeztelen volt és csókolóztak..-hallottam meg egy vékony hangot.Rémülten dobtam el a cigarettát és neki álltam hallgatózni.Többet azonban nem hallottam.Vajon kik lehetnek abban a szobában?

*Selena szemszöge*

Lassan elérkezett a reggeli ideje.Teljes pompában indultam el az étkező felé.A folyosón egy árva lélek se volt.Amikor odaértem az ajtóhoz egy nagy levegőt vettem,hogy lenyugtassam magam.Miért is izgulok ennyire?Nem értem néha magamat!Óvatosan bementem és meghajoltam,hisz a királyi pár és a herceg is már az étkezőasztalnál ültek.
-Jó reggelt!-mosolyogtam kedvesen.Mondanom sem kell,hogy milyen reakciókat váltottam ki.

-Selena!Drágám!Csodaszép vagy!-ámuldozott anya.A királyi pár pedig helyeslően bólogatott.
-Valóban!Akár egy angyal!-magasztaltak.
-Köszönöm!-hajtottam le fejemet.Jajj Selena!Csak most ne légy zavarban!
-Fiam!Kísérd a helyére a hercegnőt!-mondta a király,mire a herceg azonnal felállt és elém lépdelt.
-Hercegnőm!Engedd meg!-nyújtotta karját,amibe belekaroltam,majd a helyemre kísért.Udvariasan kihúzta a székemet pont maga mellett,jelezve,hogy odaüljek,amit meg is tettem.
-Nem csak olyan vagy,mint egy angyal!Maga vagy egy angyal!-suttogta fülembe,mikor senki se figyelt.Ajkamba haraptam,hogy elfojtsam a feszültséget,ami bennem volt.Végül ő is helyet foglalt mellettem.Hamarosan aztán a reggelit is tálalták.Épp nagyban fogyasztottuk,amikor a királynő a fia felé fordult.
-Hogy telt az estéd Miss Baldwinnel?-kérdezte,mire azt hittem félrenyelem a pirítosomat.
-Igazán kellemes társaság volt.-mosolygott a herceg.Ó,meg hiszem azt!-Örülök,hogy eljött.-Hát még én...
-Na látod!-szólt közbe az apja.-Mondtam,hogy neked való lány!Ráadásul igen szép!
-Nagyon szép...tényleg..-motyogta mérgelődve Sophia,mire Scarlett és én is felkuncogtunk.Szüleink persze dühösen néztek ránk.
-Lányok!Viselkedjetek!-suttogta szemben velem anyám.Bólintottunk megértésképpen.
-Ma elmehetnénk vadászni!-hozta fel az ötletet apám.
-Nagyon jó ötlet,Rick!Justin te is velünk tartasz?-kérdezte a király.
A herceg egy pillanatra elgondolkodott,majd így szólt:-Szívesen mennék,de megígértem Selena hercegnőnek,hogy ma befejezzük a lovaglást!-mosolyodott el.A szemeim kitágultak és értetlenül néztem rá,akárcsak nővéreim rám.
-Igaz,hercegnőm?-fordult felém vigyorogva az a bájgunár.Letörölném szívem szerint a mosolyát.Ilyen gazembert...
-Igen,de nyugodtan elmehetsz vadászni,hercegem!Nem szükséges velem lenned!-válaszoltam,hisz mégse hazudtolhattam meg.
-Ugyan!Arra lesz még alkalmam!-nyalta meg ajkát.Remek!Ezek szerint a mai napot pont annak a társaságában kell töltenem,akit a hátam közepébe se kívánok!