Bieber's kingdom

5.rész

*Selena szemszöge*

-Elmondanád meddig kell itt lennem?-kérdeztem a herceget,miközben felültem az íróasztalra.Tudom nem éppen egy királyi sarjhoz való szokás volt és sértette is talán az etikettet,de már nagyon elegem volt.Reggeli után elmentünk az ő saját kis könyvtárába és azóta egy órája itt vagyunk.Valami nagy,piros könyvet lapozgatott mohón.
-Nem tudom,de nem mindegy neked?Hisz egészen vacsoráig velem leszel!-mosolyodott el büszkén,mintha mekkora tettet vitt volna véghez.
-De egyáltalán miért is kell velem lenned?Talán a szolgálók szabadságot vettek ki és unatkozol az ágyádban,hercegem?-nevettem fel halkan,ezzel felidegesítve őt.Sóhajtva felállt székéből és elém állt.
-Nagyon kis pimasz vagy!-fogta meg államat.
-Ezt te mondod!-ütöttem el kezét arcomtól.
-Hányszor kell még bocsánatot kérnem a tegnapi nyelvbotlásomért?-emelte az égbe tekintetét vagyis a plafonra.
-Én megbocsáltottam!
-Hát akkor?Miért viselkedsz velem így?-értetlenkedett.
-Mert tudom,hogy csak szórakozól   velem,mint minden nővel,aki a közeledbe kerül és ez felháborít!-szálltam le az asztalról és készültem távozni,de nem engedte.Kezeivel sikeresen visszafogott,ahogy megragadta derekamat és az asztalnak nyomott.
-Honnan veszed,hogy szórakozok?-ráncolta meg homlokát.-Nem lehet,hogy szimplán tetszel nekem és próbálok neked udvarolni..
-Ugyan!Menyasszonyod van!-vágtam rá.-Én számodra csak egy kislány vagyok!
-Hé!Ki mondta azt,hogy menyasszonyom van?Ha jól emlékszem,tegnap kifejtettem,hogy nincs senkim..
-Akkor ki az a Miss Baldwin?-néztem rá talán túlzottan is dühösen.-Akivel tegnap éjjel lefeküdtél...-suttogtam.A herceg pedig ledöbbenve állt előttem.Nem tudta mit mondhatna,csak makogott össze-vissza.
-H-honnan tudsz róla?!-pislogott sűrűn,miközben egyre feszültebb lett.
-Hallottam...-motyogtam.
-A kérdésemre válaszolj!Kitől tudsz erről?-kiabálta.
-Nem mindegy az!Hisz ez is csak engem igazol!-löktem el magamtól.-Egy szoknyapecér vagy,mint ahogy mondtam az este!
-Selena!-szólt rám erélyesen.Megdörzsölte arcát kezével.-Én...én..nem akartam,hogy a tegnapi megtörténjen,csak felidegesítettél és..
-Ó!Ne,hogy már én legyek az oka,amiért lefeküdtél azzal a lánnyal!-kaptam fel a vizet.-Várjunk csak...Miért is csinálom ezt?-nevettem fel kínomban.-Köztünk nincs semmi!Nyugodtan hálj együtt azzal,akivel akarsz,felségem!Én ebbe nem szólok bele!-mondtam és kiviharzottam az ajtón.Bementem a szobámba és levágodtam az ágyra.
-Haza akarok menni....

*Justin szemszöge*

Idegesen járkáltam fel-alá a könyvtárban.Most már biztos,hogy Selena ezek után szóba se fog velem állni.Hogy tehettem ezt?Miért nem tudok egyszer az életben helyesen cselekedni?
-Justin!-jött be anyám rémülten.-Mi a baj?
-Miért kérded?-fújtattam és neki támaszkodtam az asztalnak,hogy lenyugodjak.Vajon kitől tudhatta meg Selena a Tiffanyval való ügyemet?És mi az,hogy a menyasszonyom?
-A szalonból lehet hallani a lépteidet!-állt mellém és kezével hátamra simított.-Azt hittem a mai napot a hercegnővel töltöd....Talán valami történt,fiam?-faggatott tovább.-Idegesnek tűnsz.
-Jól vagyok,anyám!-vettem egy mély levegőt.-A hercegnő lepihent ennyi az egész.
-És ettől fújtatnál?-nézett aggódva,mire felé fordultam és megöleltem.
-Anyám....azt hiszem...hogy..én.-kezdtem bele mondandómba,de elakadt a szavam.Ezt mégis hogy mondhatnám el neki?Helytelennek vélné!
-Igen?-tolt el magától és arcomat fürkészte.
-Csatlakozom apámékhoz..-sóhajtottam és halványan elmosolyodtam.
-Jól van!Tedd is azt!-veregette meg vállamat.-De később még beszélünk...
-Rendben!-helyeseltem,majd egy puszit nyomtam arcára és távoztam.

/2 hét múlva/

Az utóbbi időben kerültük egymást a hercegnővel,helyette próbáltam ellátni apám és az én kötelességeimet az országban.Leveleztem kormányfőkkel,tárgyaltam,
alapítványi estékre jártam és rengeteget olvastam.Elfoglalt voltam a nap minden percében.Most az egyszer nem a nőket,hanem az én és az ország jövőjét tartottam szem előtt.Szüleim büszkék is voltak rám,habár anyám aggódott,hisz tényleg gyökeresen megváltoztam.Munkamániás lettem és még a Gomez családdal való programokon se jelentem meg.
-Hercegem!Figyelsz?-kérdezte Ryan,miközben egy levelet lóbált előttem.Emlékeztek még rá?
-Ne haragudj,csak épp gondolkodtam a miniszterelnökkel való tárgyaláson.-szabadkoztam.-Az mi a kezedben?-kérdeztem,mire ő válaszul a kezembe nyomta.Nem volt rajta feladó.
-Remélem nem valami fenyegető levél..-sóhajtottam és kibontottam a borítékot.

''Hercegem,már hetek óta vágyom arra,hogy ismét találkozzunk.A királynő és apám nyugtatgat,hogy most az ország ügyes-bajos dolgaival foglalkozól....de én nem bírok nélküled létezni.Kérlek!Hívj,amint megkaptad a levelem!Látni és érezni akarlak!
Szeretettel,Tiffany Baldwin''

- Rossz hír,hercegem?-kérdezte Ry.
-Nem!-ráztam meg fejemet.-Csak Miss Baldwin látni szeretne...-forgattam meg szememet.Azt hittem ennyi idő után elfelejtett.
-És ez baj?Hiszen igazán szép hölgy!Ráadásul roppant előkelő!
-Igen,igen az..De nekem mégse tetszik..
-Akkor ki tetszik neked?Csak nem Selena hercegnő?-nevetett fel halkan,mire csendre utasítottam.
-Halkabban!Erről senki nem tudhat!-álltam fel a székemből.
-Pedig én tudok róla..-mosolyodott el.-Szerinted nem látom,hogy epekedsz utána?Szerelmes vagy,hercegem!Ez nem bűn!-próbált lenyugtatni és vállba veregetett.
-De igenis az,Ryan!Tilos más országból valóval házasodni!Én viszont másra se vágyok csak rá...-temettem arcomat kezembe.
-Akkor lépjél!
-Könnyű azt mondani..-fújtam ki a bent tartott levegőt.-Utál engem...Megtudta az...ügyeimet..tudod..
-Ó!-esett le barátomnak a helyzet.
-Igen..-motyogtam.-Azóta nem beszélünk és mint látod..-biccentettem a papír kupacra asztalomon.-A munkába temetkeztem..
-Ez nem is baj,viszont nem ártana pihenned és kitisztítanod a fejedet.
-Mire gondolsz?-húztam fel szemöldökömet,mire ő elvigyorodott.
-Meghódítjuk neked a hercegnőt..