7.

156 7 2
                                    

Grace szemszöge

Körülbelül 1 órán át fociztunk és sötétedéskor mentünk be a házba. A meccset végül Harry segítségével megnyertük, így ennek örömére Zoeval mindketten a fiúhoz bújtunk egy szoros ölelésre. Louis előtt pedig egy diadalittas mosollyal az arcomon sétáltam el.

Akkorra már Niall is hazatért, így inkább magára hagytuk Zoeval hogy kibéküljenek, Én pedig hazamentem mert elég későre járt már idő.

Otthon egyből anya elé ugrottam, ami kicsit meglepett hisz nem nagyon szokott 10 után még a TV előtt ülni, de most ez foglalkoztatott a legkevésbé. Leguggoltam, és angyalian rámosolyogtam miközben nagyokat pislogtam.

Anya erre csak felsóhajtott és a szemét forgatta. - Mit akarsz, kicsim?

- Hááát egy olyan dolgot boldoggá tenne.

- Már megint mi lenne az?! - sóhajtott.

- Csak annyi, hogy Zoeval és a barátja bandatagjaival elmennék egy nyaralásra. Persze, ha nem gond!

- Miféle bandatagok?!

- Az One Direction! Jézusom anya, Zoe bátyja az egyik bandatag! - csaptam a homlokomra, mire anyának leesett a stantusz.

- Ja, tényleg! - nevetett fel. - Nem tudom, biztos jó ötlet? Hova mentek?

- Dominicára, és igen, Harry a második legjobb barátom és már a többi fiút is ismerem. Ma is azért jöttem ilyen későn mert fociztunk! És velük már megbeszéltünk mindent, vagyis beleegyeznek. Meg amúgyis, már rég elmúltam 18 szóval ezt hülyeség volt megkérdezni! - hadonásztam a kezeimmel, egészen a monológom befejeztéig.

- Hát legyen, de erről még beszélünk és nagyon vigyá-

- Úristen anya, köszönöm köszönöm köszönöm köszönöm! - szorítottam magamhoz, majd miután elengedtem vihorászva felszaladtam a szobámba és hangosan becsaptam magam mögött az ajtót, nem törődve azzal hogy az öcsém épp pihenne.

*

Másnap vidáman nyitottam be legjobb barátnőm házába, ám kicsit furcsálltam hogy a házban síri csend uralkodott. A hátsó üvegajtó nyitva volt, ígyhát kisétáltam az udvarra ahol sikeresen megtaláltam a keresett személyeket. Niall félmeztelenül gitározott a fűben, Zoe pedig a vállának dőlve hallgatta a zenét. Elmosolyodtam rajtuk, tudván hogy kibékültek.

Intettem nekik, majd közelebb sétáltam és lehuppantam Harry mellé.

- Gyerekek, jó híreim vannak! Vagyis csak egy.

- Na és mi az? - karolta át a nyakam Harry.

- Anya beleegyezett Dominicába. Szóval, mikor indulunk?

- Én egy szóval sem mondtam, hogy elmegyek - dőlt hátra Louis.

- Ahjj Louis, ne kezdd már megint - forgatta meg a szemeit Zoe, mire a mellette lévő Niall halkan felkuncogott.

- Én nem kezdek semmit...

- A faszt nem! - szólaltam meg, de Harry egyből rátapasztotta kézfejét a számra, megelőzve hogy bármi olyat mondjak amit később megbánnék.

- Csak meg tudjuk oldani úgy, hogy mindenkinek jó legyen - állt fel Liam. - Louis, te meg vedd már figyelembe, hogy Grace most kivételesen nem küld el a halálba, hanem azt akarja hogy velünk gyere!

- Igazán kedves - forgatta meg a szemeit.

- Hát használd ki, mert ennél kedvesebb gesztust nem igen fogsz kapni tőlem - szóltam közbe, de Liam egy nem túl szép pillantást vetett felém, ezért inkább jobbnak láttam ha csendben ülök és hallgatom tovább az ötleteit.

- Sőt, ha maradnánk akkoris látnotok kéne egymást szóval... - folytatta. - És most emiatt ne csesszük már el az időt, hanem akkor foglaljuk le a repülőjegyet meg a szállást!

Harry, Liam szavai hallatán előkapta a mobilját és a vállának dőlve figyeltem, ahogy egy weboldalon repjegyek után kutat.

- Öhm, mikor induljunk? - nézett fel telefonjából.

- Szerda?! - emeltem fel a szemöldököm.

Pár értetlen arckifejezéses másodperc múlva felém fordította a fejét. - Milyen nap van ma?

- Szombat.

- Akkor szerda.

Örömmel néztem végig, ahogyan 6 jegyet lefoglalt, percek múlva pedig már a szállást is elintézte. Egy kicsit vacilláltunk két hotel között, de a többség győzött, így a tengerpartosat választottuk aminek van egy elkerített része, ahol 1 éjszakára kilehet bérelni az ott lévő sátrakat.

Zoet a nyaralás napjaira elraboltam Nialltől, ugyanis nem igazán terveztem valamelyik fiúval együtt aludni. Bár Harryéknél kiskoromban rengeteg aludtam, mostmár mégsem olyan mint 15 éve. Sőt, nagyon nem olyan.

- Na és akkor most hozzáfogunk a grillezéshez? - kérdezte Liam, mire én csak összeráncolt homlokkal meredtem rá.

- Mi van?!

- Jaj tényleg - csapott a homlokára Zoe, majd egyből felpattant. - Grace, velem jössz! Ti meg szedjétek elő a grillsütőt! - utasította a fiúkat barátnőm akik bólintottak, mi pedig beszaladtunk a házba.

Amint kinyitotta a fagyasztó ajtaját, rögtön megcsapott a hideg levegő és egy kicsit megborzongtam. Odakint most eléggé szép az idő, ami nem igen vall erre a városra hisz valamelyik nap még pulcsiban járkáltam az utcákon.

Zoe a kezembe nyomott egy elég nagy mennyiségű csirkehúsos zacskót, majd Ő is kivett egyet magának és a lábával becsapta a fagyasztó ajtaját.

- Amúgy Zacknek szóltál már arról, hogy elmegyünk Dominicára? - törte meg végül a csendet, kifelemenet.

- Öhm, még nem - ráztam meg a fejem. - De majd szólok neki, hogy azért ne tudatlanságban éljen míg haza nem jövünk.

Amint kiértünk az udvarra a grillsütő már javában állt, vele szemben pedig Liam állítgatta a fokozatokat. Niall kezébe nyomtam az egyik zacskót, Zoe pedig mellettük maradt besegíteni a sütésben. Közöltem velük, hogy én még életemben nem grilleztem, szóval ha valami probléma van, akkor ne engem keressenek.

Megfordultam és fáradtan dőltem le a hozzám legközelebb lévő szőnyegre. Lábaimat felhúztam, a kezeimet pedig a térdemre helyeztem és úgy néztem Liamékat.

>Timi

This Town / 1DWhere stories live. Discover now