America (a Dramione fanfiction)

3. fejezet - Egy különös nap 1/2

Hirtelen megfogtam a kezét, és már hoppanáltunk is.

A lakásom nappalijában értünk földet. De hiszen még soha senkit nem hoztam fel ide! Gondoltam, és már meg is bántam, hogy ide hoppanáltam. Vajon mit fog szólni?
- Otthonos...-szólalt meg Draco.
- Ja.-komolyan csak ennyit tudtam kinyögni?!
Ez a rendkívül hosszú és tartalmas beszélgetés után csináltam egy tál gyümölcssalátát és leültem a nappaliban a tv elé.
- Mit eszel?-hajolt fölém Malfoy.
- Gyümölcssalit.
- Az meg milyen?-kérdezte, majd még mielőtt bármit mondhattam volna, beleevett a kajámba.
- Hmmm...Nem is olyan rossz. Sőt...Egész finom.
Az este hátralévő részében gyümölcssalit ettünk, tv-ztünk, és sokat beszélgettünk. Éjfél előtt egy kicsivel elzavartam Malfoyt zuhanyozni, majd én is letusoltam.
- Mione! Betakargatsz?-nézett rám kiskutyaszemekkel és megütögette maga mellett a matracot.
- Persze.
Én naiv! Amint odaértem, megragadta a derekamat és lerántott maga mellé az ágyra.
- Mi a?
- Azt mondtad, együtt alszunk, rémlik?
Ó, hogy lehetek ilyen hülye?!
Végül összebújva aludtunk el. És őszintén szólva nem is volt olyan rossz érzés...

Másnap
Reggel Draco mellett ébredtem. Arra keltem, hogy a nyakamat puszilgatja. És nagyon is jó érzés. Várjunk, mi?! Hogy én és ő..? Nem! Lehetetlen! Ne is gondolj erre, Hermione!
Ekkor Draco váratlanul szájon puszilt, én pedig azonnal visszatértem a valóságba.
- Mi a? Mit csinálsz? Meg vagy húzatva?-kiabáltam rá.
- Hááát...Ami azt illeti, te is tudod, hogy nem vagyok teljesen komplett.-válaszolta, azzal az idegesítően malfoyos vigyorral az arcán.- Megmutatod New Yorkot?
- Igen. Nagyon zajos egy város. Mindig nagy a nyüzsgés. De én így szeretem.
- Mikor indulunk?-komolyan mondom, kezdett rosszabb lenni, mint egy kislány.
- Reggeli után.
Érdekes lesz ez a mai nap, az már egyszer biztos.

Bocsi, tudom, rég volt rész, de egy kicsit elbizonytalanodtam az írást illetően. Viszont FeketeEmi sokat segített nekem, és úgy döntöttem, folytatom a storyt.
Dóri