Végül azon az incidensen kívül zökkenő mentesen telt el az éjszaka. A bár bezárása után hazamentek, ám az egész út csendes volt. Túl csendes. Set-nek furcsa érzése volt az egész estével kapcsolatban, ahogy azzal is hogy nem mondanak neki erről az egészről semmit. Eldöntötte hogy megtudja mi volt ez az egész és az elhatározását nem fogja semmi megváltoztatni.
Ahogy a többiek, úgy a vöröske is a szobájába ment, de ahogy próbált aludni, csak forgolódni tud. A kérdések tömkelege túlságosan lefoglalja az agyát. Egyszer csak mozgolódást hall a nappali felől. Ki lehet az ilyen napszakban? Teszi fel magában a kérdést s közben kimászik kényelmes fészkéből majd kiles ajtaján.
A nappali felől hallotta a hangokat, így oda sétál. Az ajtókeret mögül kilesve megpillantja Matt-et a kanapén ücsörögni. Gondol egyet s mellé sétál, majd le is ül hozzá.
-Ma nem kell menned dolgozni? -tudni illik, a legtöbb vámpírral ellentétben a kék hajú fiú nappal is aktív.
-Nem, ma szabadnapos vagyok. -szemüvegét az ülőalkalmatosság előtt húzódó, üveg lapú dohányzóasztalra teszi- Te hogyhogy nem alszol? -lopva rápillant.
-Nem tudtam. -vállat von a vöröske- Bár akkor most ugyanezt kérdezhetném tőled is.
-Nincs szükségem annyi alvásra, mint nektek. -kezeit és fejét a háttámlára dönti, szemeit lehunyja. Set kicsit elgondolkozik s csak utána szólal meg.
-Ez lenne a különlegességed? Említettétek régebben, hogy a vámpíroknak egytől egyig van valami olyan különlegességük, ami másnak nincs.
-Igen. -bólint egy kisebbet- Látom a felszínesen említett témák néhánya is megragad azért a fejedben. Bár ez a képesség, ami nekem van, nem olyan hasznos egy átlagos vámpírnak, mint más testének irányítása, az emlékek torzítása vagy épp az emberfeletti fizikum. De nekem épp tökéletes azért, hogy napközben is tudjam a dolgaim intézni.
Na igen, ha jól tudom, Matt csak pár hónappal a megismerkedésünk előtt vált vámpírrá. Az előtt átlagos ember volt és orvosként dolgozott, no meg dolgozik is mind a mai napig. A vámpírok pedig nem égnek el a napon, csak az éjszaka teremtményeiként a sötétben sokkalta erősebbek az érzékeik... legalább is így mondták nekem. Gondolja végig a vörös hajú.
-Szóval akkor mindenkinek mondhatni ez személyre szabott dolog, tekintve hogy minek láthatja a továbbiakban hasznát?
-Valahogy úgy. -szemeit lehunyva bólint pár kisebbet.
-Azért nem lehet egyszerű ilyen kettős élet. -jegyzi meg halkan.
-Nem is az. -helyesel neki- De bírom. Furcsa lenne ha egyik pillanatról a másikra tűnnék el a ,,nappali" világból.
-Ez mondjuk teljesen jogos. Na és mond csak, ebbe az is beletartozik, hogy kevesebbet iszol vért? Látom hogy esténként ritkábban tűnsz el a többieknél.
-Nem, ez a korommal van kapcsolatban. Még nem vagyok olyan öreg, mint egyesek, így kevesebbel is bírom. Az pedig más tészta, hogy ritka az a vércsoport ami a kedvemre való.
**********************************************
Naszóval, először is elnézést, hogy megvárattam a népet. Másodszor, annyi információt közöltem így, hogy Matt részét két fejezetbe kell vágjam, mert egynek hosszú xD (kész van már a második része is, ezért tudom hogy kettő lesz és nem több) Harmadszor, azt mondtam, lesz ezekben a kis ismerjük meg jobban a karaktereket részben yaoi, a kék hajú drágámnál most még csak shounen ai lesz, majd a következőnél lesz több is, eskü xD És végül, amiket felsorolt a kis szemüveges, azok a másik három vámpír képességei, lehet találgatni kié melyik. Ezen kívül, köszönöm annak, aki eddig elolvasta ^^
