-Jó reggelt!-mondtam magamnak boldogan.
Boldog voltam, hogy végre mehetek suliba és láthatom Biancát.
-Szia anyu!
-Gyorsan elkészültél.
-Tudom. Még nincsen reggeli?
-Nincs. Nem tudtam, hogy ennyire sietsz.
-Jó nem baj. Elrakok valamit és a suli fele megeszem.
-De a kocsiban nincsen kaja!
-De nem kocsival megyek. Biancával gyaloglunk.
-Jó. Nekem úgy is van dolgom. Amúgy meg ezen a héten minden nap 7 után érek haza.
-Értettem anyu. Vagyis át hívhatom Biancát.
-De csak 6-ig. Nem akarom azt, hogy a tanulás rovására menjen ez a barátnőzés.
-Nem fog. Amúgyis semmi baj nincs a jegyeimmel.
Felkaptam egy almát és mentem ki az ajtón.
Én: Hello! Már úton vagyok. A sarkon tali?
Bianca: Már ott vagyok. Kicsit siettem.
Én: ok.
Odaérve Bianca nyakába ugrottam.
-Ennyire hiányoztam?
-Igen. Amúgy meg én is korábban kelltem. Anya még a reggelit se csinálta meg.
-Nem baj. Akkor indulhatunk?
-Létszíves.😁
Az egész utat végig beszéltük. A sulihoz érve megláttam Luca-t a szokásos helyünkön Sofia-val az ölében.
-Sziasztok!
-Oh hello Bona! Remélem nem zavar az, hogy Luca ide hozott a helyetekre.
-Miért is zavarna. Hisz a tökéletes pár még mindig nem ti vagytok.
-Ennek semmi értelme.
-Ahogy neked sem ribike.
Egy jót kacagva bementünk az iskolába.
-Jó reggelt!
-Nektek is lányok.
Felmentünk a termnünkbe és a helyünkre ültünk.
A tanítási nap gyorsan eltelt. Kifele menet nagy meglepetés fogadott.
-Bona. Az ott ki Sofia mellett?
-Az anyám, de miért van itt?
-Beszélj vele!
-Az lesz.
Odasétáltam hozzá és mintha megzavartam volna úgy köszönt nekem.
-Szia Bona. Te miért vagy itt?
-Én ide járok. De te mit keresel itt?
-Tudod Elena nem mindent mondott el neked.
-Mit nem mondott el?
-Pl, hogy ma mit csinál.
-Neked ehhez szerintem semmi közöd.
-Héj Bonácska. Ne beszélj így anyámmal, köszi.-szólalt meg dühösen Bianca.
-Tessék? Az anyáddal?
-Igen. Miért olyan meglepő.
-Ő a testvérem?-undorodva kérdeztem.
-Igen.
-Anya miről beszél Bona?
-Szóval ő nem tudja?
-Nem, de elakartam neki mondani. Sofia. Te és Bona testvérek vagytok.
-Ez most csak egy vicc ügye?
-Nem.
-Fúj. Én hazamentem.
-Ez undorító. Jó tudni, hogy van ehy testvérem.
-Bona. Nem kérek visszaszólást. Az anyád vagyok.
-Nem. Te nem vagy az anyám.
-De az vagyok.
-Mentem szia.-Mi történt?
-Bianca, ma át tudsz jönni?
-Persze.
-Menjünk.
-De közben elmondod mi volt ez?
-Igen. Szóval..
És elmondtam neki. Úgy reagált ahogy számítottam. Neki sem tetszett ez.
Hazaérve felmentünk és neki álltunk tanulni. Ezután videít készítettem Biancával. Elmondtam, hogy én szeretem a lányokat és, hogy Bianca a barátnőm.
Mikor anya hazaért nem beszéltem vele arról, hogy mit tudtam meg. Úgy gondoltam, hogy másnap elmondom.
A videót feltettem. Megnéztem hány feliratkozó van. Meg is lepődtem. 20 feliratkozó.
-De jó.-mondtam magamban.
Így nyugodtan feküdtem le aludni.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
《Youtuber life》
ПриключенияEz a történet egy 16 éves lányról szól,Bonaról kinek nincs sok barátja. Elhatározza,hogy el kezd egy youtube csatornát hátha akkor többen meg kedvelik őt. E közben legjobb barátja, Luca el pártol tőle. Bona azon lesz,hogy kiderítse,hogy az egyetlen...