b a c k t o y o u | k j a p a |

🍑 t w o 🍑

KJ egészen máshogy nézett ki, mint két hónappal ezelőtt az első találkozónkon.
Akkor részeg volt, a haja úgy állt mint a szénakazal, tekintete üveges volt, a ruhájáról pedig inkább ne is beszéljünk. De mit kertelek én itt te jó ég, rohadt szarul nézett ki.
De most..
Mintha egy divatmagazinból lépett volna ki.
Tekintetét enyémbe fúrta, és úgy tűnt, mintha megpróbálná leolvasni az érzelmeimet az arcomról.
Én próbáltam közömbös maradni, remélem valamennyire sikerült is.
Azon kívül, hogy hosszú percekig csak szótlanul bámultuk egymást nem igazán történt semmi.
Mivel KJ közvetlenül az ajtó előtt állt, az éppen megérkező vendégek szitkozódva kerülték őt ki, de nem figyelt rájuk. Csak rám. És ez eszméletlenül megbabonázott.
Legszívesebben a nyakába ugrottam volna, és közöltem volna vele hogy nem érdekel ha egy részeges idióta, nem érdekel hogy iszonyúan nyomulós, az sem érdekel ha össze-vissza csalna mindenféle jött-ment ribanccal. Sőt, ha megakar fektetni, akkor tessék, itt vagyok, azt csinál velem amit akar. Najó, mondjuk azt azért nem.
Mégsem tettem meg az említett dolgokat, helyette inkább elfordítottam a fejem és elkezdtem kortyolgatni a hideg kávémat. Szuper, addig bámultuk egymást hogy kihűlt a pár perccel ezelőtt még gőzölgő Melange-om.
Lopva azért még egyszer KJ-ra pillantottam, aki fogta magát, és elindult felém.
A. Kurva. Életbe.
Najó, most azonnal álljon görcs a lábaidba.