ők ketten
KJ és Neva
akik szerencsétlenek a szerelemben
egy internetes társkeresőn ismerkedtek meg
ott minden rendben ment, a személyes találkozó viszont pokoli volt mindkettejük számára
ezek után hosszú hónapokig nem beszéltek, ám a sors újra össze...
- Hm, gondolom a 2 hónappal ezelőtti tragikus, és egyben katasztrofális estéről beszélsz.
- Pontosan - bólintogatott hevesen - Ezt akarom megbeszélni.
- Nem KJ, ezen nincs mit megbeszélni - ráztam meg a fejemet - Ezt az ügyet már lezártam magamban.
- Lehet, hogy te lezártnak tekintetted a dolgot, de láttam hogy felkavart a találkozásunk, ezt pedig nem tagadhatod le, Neva - olyan hevesen és indulatosan beszélt, hogy kedvem lett volna sírva kiszaladni a kávézóból, de tartottam magam.
- Valóban felkavart - adtam meg magam - De zárjuk le. Felejtsük el egymást KJ, egyáltalán azt sem értem miért jöttél ide - emeltem fel a hangom, ezzel pedig sikeresen magamra vontam néhány ember figyelmét.
- Miaz, még kávézóba se járhatok? - küldött felém egy - szerintem - gúnyos mosolyt.
- De, persze hogy járhatsz, csak nem értem miért pont ebbe. Ez New York legeldugodtabb kávézója, te pedig sosem szeretted a csendes, és nyugodt helyeket.
- Mire célzol? - nézett rám felvont szemöldökkel.
- Te követsz engem, KJ?
Oops! Questa immagine non segue le nostre linee guida sui contenuti. Per continuare la pubblicazione, provare a rimuoverlo o caricare un altro.
- Nem - nézett rám elkomolyodva, és úgy tűnt, hogy ő már nagyon szeretné lezárni ezt a beszélgetést.
- Hát jó - sóhajtottam, majd elkezdtem összeszedni a cuccaimat - Akkor szia, KJ.
