38 fejezet: Ha Baby szétesne...

139 16 4
                                    

- Mi? - Liz elhúzta a csuklóját. - Minek?
- Fel kell vágnom a bőrödet. Suzanne lelkének a testeden keresztül kell átkelnie a kapun.
Liz mélyen beszívta a levegőt és anyját tartó apjára nézett. Castiel bólintott, mire ő előre nyújtotta a kezét.
- Csináljuk. - Suttogta bizonytalanul.
Sam felemelte a kést, s gyors mozdulattal felhasította vele a lány bőrét. Suzanne teste ebben a pillanatban fényesen ragyogni kezdett, alaktalan fénnyé változva a nyílt vérző sebbe szállva. Dean összevonta szemöldökeit.
- Jól vagy? - Kérdezte.
- Igen, csak... csak úgy pulzál, lüktet bennem.
- Had nézzem! - Lépett közelebb Castiel. - Teljesen beforrad.
- Azután már nem fog miután újra felvágtuk. - Jegyezte meg Sam.
- És egyre jobban fájni fog, szóval induljunk. - Sürgette őket az idősebbig Winchester.
Cas megfogta Lizt és belépett a fehér örvénybe.

A lánynak elakadt a lélegzete, mintha valaki megragadta és teljes erejéből megrángatta volna a beleit. Fejébe oly kemény fejváájás hasított... Elmondani nem tudta.

Aztán hirtelen talpa a kemény talajnak ütődött, s ő térdre esett. Eddig teljesen megfeledkezett pulzáló csuklójáról, a rázósabb visszaút miatt, de most újra érezni kezdte, mintha sok ezer kicsi tű szurkálná. Felnyőgött.

Két kar nyúlt hónaljai alá. Felnézett és apját meg Samet látta.

- És most? - Kérdezte remegve. Dean elővette a kését.

- Készen állsz rá? - Kérdezte.

Liz bólintva előre nyújtotta a csuklóját.

Ahogy a bőr újra felhasadt végigrohant rajta az erő, mint egy tüzet okádó vulkánból. Érezte az ereiben vágtató szikrákat, a csordogáló lávát, ahogy ez mind távozik belőle. Egyetlenegy pillanatig látta a fölötte lebegő aranyló ködfelhő szerű fényt. Újfent térdre esett, szemei előtt már csak táncoló foltokat látott.

Sötétbe borult minden.

......

Kellemes hangra ébred, olyasféle meleg dorombolásra amit egy macskától várna el, mikor hozzáér.

Kicsit még tartóztatta magát, nem akarta kinyitni szemeit, inkább fülelte a csendet, mert a doromboláson kívül semmi zajt nem észlelt maga körül. Isten ments, hogy megkérdezze miért. Ez a sötétség oly jó, gondolta. Magához ölel, fekete burok, biztonságot ad...

Kezet érzett oldalánál, s teste lassan eldőlt, rá valakinek a vállára. Beszívta az ismerős illatot.

Tiszta, megnyugtató, virágok és méz. Kinyitotta a szemét.

Bézs anyagot látott, gondolnia sem kellet arra, hogy mi az.

- Mennyi ideje... - Kezdte rekedten. - Mennyi ideje...

- Egy fél órája. - Fordult hátra Dean az első ülésről, megelőzve apja válaszát. Most Sam vezetett. Biztos másik irányba forog a Föld...

- Jól vagy? - Hallotta Castiel hangját feje fölül.

- Mint egy démon akit beledobtak egy szenteltvizes kútba... Persze.

- Hazamegyünk hogy tudj pihenni.

- Rendben, az oké. Gondoltam, de mi van anyával? Sikerült.

- Ammenyire tudjuk igen. - Válaszolta Sam az utat nézve. - Jól csináltad.

- Végülis csak majdnem haltam meg a végén...

- Ha teljesen azon sem lepődöm meg. - Bökött oda egyet Dean.

- Kösz.

- Mert olyan egyszerű lenne visszahozni.

- Legalább nyugi lenne egy ideig.

- Na! - Belerugott a Winchester ülésébe.

- Hé! Baby nem tehet semmiről, őt nem bánthatod.

- Őt mennyire gyorsan raknád össze ha atomjaira esne?

- Pár pillanat, nem szűnhet meg létezni egy percre sem. Miért?

- Bunkó...



Új Supernatural rész jött ki a 13. évadban! Azt ki látta? És esküszöm, kommentekért senkire sem üszítok pokolkutyákat! :D

Road to Heaven (HUN)Where stories live. Discover now