4.

368 23 6
                                    

-Mmm.... -morog valaki a fülembe reggeli érdes hangon. Ez Brian!! Mennyi lehet az idő? Ah, de szorít baszki. Meg kéne próbálni felkelteni vagy ha az nem megy kivergődni a karjaiból.
-Brian! Brian ébredj! -szólítgattam, de ő csak szuszogott. Sóhajtok.
-Brian ébredj fel kérlek! -próbálkozom megint ám sikertelenül. Vagy fél órán át szólítgattam simogattam a kézfejét, de semmi. Hogy a fenébe tud ilyen mélyen aludni? Ahh...elzsibbadt a bal kezem.
-Briaaaan!!! -szólók már elkeseredve, félek nem jutok ki ebből a lakásból egyhamar. Azt hiszem itt az ideje ahelyett, hogy beletörődök a dologba tenni is valamit. Hát elkezdtem vergődni a karjai közt. (úgy nézhettem ki mint egy asztmás pufi fulladozó retardált fóka) Megmozdult vajon? Áhh reménytelen, de azért még vergődök itt egy kicsit hátha. Egyszer csak halk kuncogást hallok magam mögül.
-Fantasztikus jelenet ahogy próbálkozol, de add fel Valery! -nevet egyenest a képembe.
-Ez nem vicces! -vergődök hisztisen mint egy 5 éves kislány aki bedurcizott.
-Hahaha, dehogynem! -fordult egyet majd fölém kerekedett. Konkrétan felettem térdelt az ágyon, ijesztő volt ahogy a karjait a vállam felett támasztotta meg az ágytámlában. Levert a víz az egész jelenettől, attól ahogy támaszkodott, ahogy pervedz mosollyal a szemembe nézett és fürkészte a reakcióimat, ahogy bekerített és nem tudtam mi tévő legyek.
-Csak nem zavarba jöttél Valery? -kérdi erőteljes perverz hangsúllyal.
-Nem, de most kieresztenél? 2 állás interjúm lesz ma és le is kéne fürdenem. -kapom magamhoz a szavakat.
-Használhatod a fürdőmet, ha gondolod. -kacsint rám.
-Ööhhm. Oké, de tudod semmi csere ruha nincs nálam és jobb lenne otthon fürdenem azt hiszem. Majd legközelebb kipróbálom a fürdődet jó? -hebegek habokok. Egyre jobban zavarba hoz, érzem ahogy a fejem elkezd vörösem izzani mint egy lámpa a kereszteződésben ami azt jelzi állj meg. Nagyot nyelek majd belenézek hatalmas kék szemeibe és még vörösebb leszek ami már vakítóan izzó arcot jelent. Közeledik a feje, vagy csak az enyém készül felrobbani?? Nem, tényleg közeledik. Meg akar csókolni? Most komolyan? Igen, meg fogja tenni és nem tudom megakadályozni. Szinte egymás szájából lélegzünk. Forró a levegő, nagyon forró a levegő, égetően forró a levegő. Úristen bepánikoltam egy csóktól??? Ez nem lehet igaz! És mégis! Az ajka, mikrométerek választják el az enyémtől. Lassan közelít, szinte minden paraméteren érzem ahogy a puha ajkai az én ajkaimat fedik be és a nyelve lassan, de határozottan tör át az enyémhez. Lassan táncoltatja a nyelvem a nyelvével majd fokozatosan gyorsul a tempója és végül vad, heves csatába kezdenek. Elválunk levegőhiányban. Azon kapom magam, hogy az ölében ülök ő átkarol és csak fürkészik ahogy én őt. Basszus basszus basszus!! Alig ismerem pár napja és ilyen közel kerülök hozzá? Nem is közel hanem egyenesen az ölében ülök és az imént csókolóztam vele! Nem tudom mi van velem. Az addig biztos, hogy újból megcsókolt és én folytatom. Hátradönt, a fejem a párnára simul ő pedig felettem térdel az egyik keze az ágytámlán a másikkal az arcomat fogja. Olyan meleg és puha keze van. Elveszi a kezét az ágytámláról és leteszi az ágyra, a másikkal simogatja a karomat. Elválnak az ajkaink, rám pillant majd leveszi a pólóját. Gyönyörűen kidolgozott felsőtest, de nem túl izmos, pont jó. Rám pillant fél mosollyal, én pedig felülök és levetem a felsőmet. A melltartómmal már ő ügyködik heves csókjaink közepette. Pár pillanaton belül izzó meztelenség lepi be a szobát majd halk lihegés és nyögés tölti meg hangterét. Elszabadult az erotika az épületben. Rózsaszín felhőkkel homályosított látásom kezd tisztulni, a ködöt lágy kezek simogatása töri meg. Csókot lehel kulcs csontomra majd segít felülni. Kezembe nyom egy törölközőt a másik kezemnél fogva pedig maga után húz, egyenesen a fürdőbe aminek az ajtaja a szobáról nyilik. Gyönyörű. Leírhatatlan érzés volt belépni oda. Megálltam a mosdókagyló előtt és csak bámultam, magamat ahogy tele vagyok kék-lila foltokkal, harapás nyomokkal amik rózsaszínen és lilán csillogtak halvány bőrömön melybe itt-ott tű hatolt, hogy tintát vigyen be a bőrréteg alá. Igen, tetoválások borítják testem 1/3 részét. Aztán nézem még a csempét, a járólapot, a nyitva hagyott ajtót amin át visszatekintek a szobában lévő ágyra amin jócskán meg van gyűrve az ágynemű, majd rápillantok a férfira aki engem nézett mindvégig.
-Miaz? -kérdem halk rekedtes hangon.
-Semmi. Gyere! -mosolyog rám majd maga és a kád felé húz. Csodálatom iránta nőtt. Egy ilyen kedves pasinak miért nincs barátnője? Ah mindegy is, élvezem ezt a meleg fürdőt inkább. Mögöttem ül és szivaccsal mossa a hátamat közben dúdorászik valamit. Nem zavatom meg tevékenységében, hisz olyan nyugodt és békés.

1 órával később:

-Elkéstem! -kapom fel sietve a ruháimat a padlóról és sietek pucéran az ajtó felé.
-Már úgy is mindegy nem? -szól hozzám. Közben nyitom az ajtót átrohanok a folyosó túloldalára és nyitom az enyémet.
-Nem! Talán még odaérek a másikra. Ne haragudj, de ez nekem fontos. Dolgoznom kell és ahhoz állás is kéne. Még beszélünk. Szia! -intettem majd zártam magam után az ajtót nehogy meglásson valaki. Amikor kinéztem a kukucskálón még csak akkor ment és csukta be az ajtót, hogy ne láthassák pucér testét.
Azt hiszem 10 perc után elkészültem. Késve érkeztem a másik interjúra egy fodrászat vezetőjénél mivel az előzőt lekéstem Briannek hála. Egész interjú alatt a reggl történteken agyaltam, nem bírtam odafigyelni. Ez meg is látszott, idő elött végeztem így volt időm bevásárolni. Nem megy ki a fejemből, hogyan voltam erre képes. Összefeküdtem Briannel, és még csak nem is ismerem olyan nagyon. Nem mintha az számítana a szexben, de akkor is. Barázként kezeltem és most ez lett. Mit tegyek? Kerüljem el? Próbáljak meg közeledni? Tegyek úgy mintha semmi nem történt volna? Nem tudom, de valamit muszáj lesz tennem, de nagyon sürgősen. Ha ez így folytatódik azaz ha hagyom, hogy így folytatódjon kitudja mi lesz belőle a végén. Várjunk csak! Ha már ezen agyalok, vajon védekeztünk? Nem szedek bogyókat így jó lenne emlékezni, hogy igen vagy nem. Beszélnem kell vele! Nagyon gyorsan beszélnem kell vele.
Kifizettem mindent, elpakoltam a szatyorba és haza gyalogoltam. Otthon az ablakban dohányozva tovább agyaltam a történteken. Megért bármilyen kockázatot is ez az egész? Ahh, nem tudom, össze vagyok zavarodva. Átmentem hátha itthon van, de csak csöngettem és csöngettem és kopogtam, de semmi.
Várnom kell így visszamentem a lakásba és nekiálmtam főzni. Amíg ettem lejátszottam párszor a telefonomon a Blue Octobertől a Say it-et, márcsak az emlékek miatt is, had sanyargassam magam egy picit.
Épp befejeztem és indultam mosogatni amikor csengettek...

Hagyd hogy szeresselekDonde viven las historias. Descúbrelo ahora