szeptember 9. kedd

213 9 0
                                    

Szeptember 9. Kedd

Az ébresztõmre keltem. Haha. Nagyon vicces. Arra keltem hogy valaki elhúzza a sötétítőm és berak valami lassú borzalmas zenét amit aztán a fülemnél hallok. Vagy érzek. Tökmindegy ugyanaz.
-Megölleeeeek-sírtam el magam majdnem.
-Te sírsz? Úristen-hallottam meg Ricsi hangját miközben a zenét is lekapcsolta mire felnevettem.
-Hülye vagy? Dehogy sírok. Amúgy is már megint miért vagy itt? Húzz ki a szobámból-hadartam és már lökdöstem is kifele de amint megfogtam a mellkasát azt hittem meg fogok állni. De nem. Nekem amúgy is. Barátom van. Aki már nem tudom mióta nem hívott. Csörgött a telefonom ezért elengedtem Ricsit és izgatottan léptem oda. Végre! Mark hívott a barátom vagy pasim kinek hogyan tetszik. Gyors felvettem.
-Szia-szóltam bele mosolyogva de hamar lehervadt ám az a mosoly.
-Szia mitcsinálsz? Vagyis. Inkább ne mondd. Szakítok. Ne haragudj de. Nem bírom. Hiányzol és hogy nem láthatlak. Nem tudom. Szakítani szeretnék.
-Tudod..-de ekkor megszólalt egy lány hang.
-Szívem. Lerendezted már?-szólalt meg egy kis kényes hangú liba.
Ekkor elegem volt. Letettem. És az ágyamba bújva majdnem elsírtam magam. De amint tudatosult bennem hogy amúgy Ricsi még mindig a szobámban van. Gyors kilöktem az ajtón és már a szekrényemben kutattam valami hangulatomhoz illő ruhát. Amint megtaláltam a fürdőbe mentem és lezuhanyoztam. Jég hideg vízben. A könnyeim egybeolvadtak a vízzel.
Felöltöztem és már mentem is iskolába.

-Mi van veled csajszi?-kérdezte Réka mire csak megráztam a fejem

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

-Mi van veled csajszi?-kérdezte Réka mire csak megráztam a fejem. Amint megpillantottam báttyámékat mármint a báttyámat meg a haverjait, Domira néztem.
-Gyere menjünk be-elakartam tűnni mégmielőtt Domi észrevett volna. De nem ment mivel Réka nem akart velem jönni ezért húznom kellett. De mikor már a lépcső második fokán voltunk éreztem hogy valaki megfogja a kezem. Hátranéztem. Igen jól gomdoltam. Domi volt az. Kiváncsian néztem rá mire csak lehúzott a lépcsőről és megölelt. Tudtam. Tudtam hogy Ticsi el fog neki mondani mindent amit hallott. Ja igen. A telefonom nagyon hangos ezért ha valakivel beszélek akkor lehet hallani olyan ö méterre tőlem is.

Gyilkos tekintettel ajándékoztam meg Ricsit aki csak begúzott nyakkal beszélgetett a többiekkel.
-Amúgy sem érdemelt meg téged-puszilta meg az arcomat Domi mire még szorosabban öleltem.

Azt hiszem ennyi érdekes volt a mai napomban. Még Rékának is elmondtam mi történt mire ő is megölelt és ugyanazt mondta mint Domi. Ricsi meg a közelembe sem mert jönni máma. Mostmár boldogan aludtam el.

Valerie naplója  (SzJG)Where stories live. Discover now