Égi Lángok

Belső hangok

Amikor a karaoké bárhoz értünk leesett a szám. Itt mindenki (na jó, az a részeg hapsi kivételével) nagyon komolyan nyomta.

-7 személyre kérünk szobát 8-ig.- ment oda az egyik elsős lány rutinosan a bárhoz.

-Hmmm....-nézett végig rajtunk majd meg akadt a szeme rajtam.- Oh, hát persze! 10 dollár lesz!

Át nyújtotta a lány az összeget és indultunk is volna ha az a pultos hapsi.
-Kérem a neveket.

A lányok zavartan összenéztek.
-Törzs vendégek vagyunk itt de eddig még sosem kellett a nevet is megadni.

-Hát, ez egy újítás. De tudjátok mit? Csak annak az aranyos lánynak adjátok meg a nevét.

Zavartan körbe néztem kiről beszél, de amikor mindenki rám nézett leesett.
-Hát ömm...- nem igazán szívesen mondom meg a nevemet egy vadidegen férfinak.- Linde Celestina Lawigne...

A férfinek széles mosoly terült el az arcán.
-Tudod mit mondanak a Celestina névre?

-Ne... Kérem...

-A Celestina név áldott és ha kiejted a szádon örök szerencse kísér.- csatlakozott be nevetve a 'Macsós'.

Próbáltam nem felcseszni magam ezen az ízes poénon és a legvidámabb arcomat próbáltam mutatni. Amiből az lett hogy mindenki beszart az én sátáni álmosolyomon.

-A-akkor mi inkább megyünk is.- fordultak meg az alsós lányok.

-E-e-egyet értünk. U-ugye M-Matthew?- reszketett Steven.

-Oké.- vigyorodtam el.- Viszlát!

Hátra pillantottam és a pultost szinte láttam ahogy az ijedségtől elpárolog.

-A mienk a 7. C. lesz.- zörgette meg a kulcsokat vidáman a ' Macsós'.

-Azt add ide.- kapta ki a kezéből egy gyors mozdulattal Matthew. Kinyitotta az egyik ajtót és bementünk rajta.

-Nos, ki akar kezdeni?

-Én! Én!-ugrált az egyik lány. Kiválasztotta a zenéjét, énekelt, megtapsoltuk. Így ment emberről emberre.

-Cukorfalat! Te jössz!- nyomta az orrom alá a mikrofont a 'Macsós'.

-Nem. Nem. Köszi én nem éneklek.- toltam el a kezét idegesen nevetve.

-Ugyaa~n. Gyerünk Linde!

-Na jó. De valami rövidet!

-Oké. Oké.- nevetgéltek a lányok és berakták a CD-t. A fiúkkal össze sugtak majd a fiúk is nevetve elkezdtek bólogatni.

-Ömmm...- áltam fel a mikrofont a kezemben szorongatva.-Kezdhetem?

Nevetésüket visszatartva bólogattak.

Elindult a zene és egy operett indult el. A többiek nem bírták tovább, elkezdtek fetrengve röhögni a földön. Én gyilkos pillantásokat küldtem feléjük.

Annyiban hagyod hogy kinevessenek?

-Heh?- talán képzelődtem.

Nem, nem képzelődtél.

Várjunk... Ugyan ezt a hang mondta nekem hogy küzdjek meg avval a bandával.

Igen, én voltam...

-Mi a franc?- gondolat olvasó?

Mondjuk... Na de most mutasd meg hogy mit tudsz!

- O-oké...- egy jó nagy lélegzetet vettem és énekeltem.

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°
Nyupka~😙 Na, ennek a résznek is vége. Ha tetszett akkor votolj, komizz vagy esetleg ossz. Puszcsi♡

XOXO: Rose_Silver333