Különrész:Karácsony

1.2K 113 11
                                    

Ez egy kis különrész lenne az én karácsonyi ajándékom😀 Nem lesz majd a következő részhez köze, sem a történethez. Szóval ha nem akarod elolvasni csak lapozz és majd ott lesz az igazi rész folytatása😝 Boldog Karácsonyt minden olvasónak!

Tél van... hull a hó... hideg van... Igen, ma van Karácsony. Perpillanat a kis hintaszékembe ülök bebugyolálva és a kis kakaómat szürcsölgetem. Mondhatnám azt hogy a kandalló melege betölti az egész szobád, de avval hazudnék. Nincs kandalló. Miért is lenne? Az túl nagy luxus lenne már... Egyedül vagyok most a napaliban és bámulok ki az óriási ablakon hogy zúdúl a hó. Unalmas, bevallom de a többiek elmentek már korán reggel és engem itt hagytak. Kifogom csavarni a fejüket...

Éppen ezen gondolkodtam amikor is kitaláltam valamit.
-Akkor elmegyek Antonyhoz! Biztos ő is unatkozik!

Felpattantam a székből és siettem a ruháimért. Egy édes kis szőrös pulcsit vettem fel amin ott voltak még a nyuszi fülek is a kapucniján. Egy fekete csőfarmert vettem alá amit még Ruth adott hogy használjam majd hidegben. Majd egy magasított sarkú csizmát hozzá ami tökéletesen passzolt a rózsaszín pulcsimhoz. Még felkontyoltam a hajamat és indultam is.

A folyósón senkisem volt már. Teljesen kihalt volt. Ezen is csodálkoztam hisz ez egy nagyon forgalmas hely...

No de ijesmiken felesleges gondolkodni! Antony szobája a 18. -on van és ott is a 4. Szobaszám.

Szinte berepültem a liftbe és megnyomtam a megfelelő gombot majd vártam... Nem is kellett mondjuk azt várni hisz alig 5 másodperc alatt ott is voltam. Kiléptem és egy még kihaltabb folyósón találtam magam ahol még a légy sem zümmögött. Csend, és félhomály uralkodott. Bevallom egy kicsit féltem hiszen ilyenkor szokott lenni hogy a gyilkos elő ugrik valahonnan és leszúr. Vagyis, minden horror filmben ezt lehet látni...

De inkább bátran, vagy idiótán, neki vágtam a 4-es számú szoba kereséséhez ami furcsa mód, de nem is tartott olyan soká'.

Kopogtam a megfelelő ajtón, majd vártam. Semmi válasz... Mégegyszer kopogtattam, de most sem volt másként mint az előzőnél. Próbáltam az ajtót kinyitni ami furcsa mód ki is tárult elöttem. Egy nagyon kuplerájos nappaliban találtam magam, amiben főképp mosatlan ruhák és üres csipszes zacskók integettek nekem. Elszörnyedtem.

-Ömmm... Antony? Itt vagy?

Megint csak semmi válasz. Igaz ami igaz, illetlenül bementem a szemétdomba. 4 szoba is elhelyezkedett a kupin túl, és bevallom, egyik kupisabb volt mint a másik. Kivéve egyet. Egy fehér tiszta és rendezett szoba is volt amire nagy fekete betűkkel volt az ajtón: 'Antony'

Be is tessékeltem magam a hálójába és körül néztem. Meglepetésemre egy cetli fogadott az ágyon.

"Sajnos ma nem vagyok elérhető. Kérlek hagyj üzenetet ha sűrgős az ügy.

U.I.: Linde, ha keresel akkor kérlek menj Matthew, Steven, és Scott szobájába ami a 6. Emelet 17. Szobájába! ;P

~Antony"

-Na, ez fantasztikus...

Kimentem az ajtón, és vissza is tértem a jól ismert lifthez. De most komolyan... Több időt töltöttem el ott mint a saját szobámba!! Khm... kicsit elkalandoztam... Szóval megnyomtam a 6. Emelet gomblyát és el is indultam lefelé. Lefelé, ahol elvileg lenne Antony.

Csilingelt a fém doboz kis kijelzője, ezért kifáradtam onnan. De tudjátok hogy mit láttam a folyósón? Pontosan! Semmit! Mármint az is pontosan ugyan olyan üres és nyugtalanító volt mint az enyém, vagy Antony folyósólya. De már szinte meg sem lepődők...

Égi LángokTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon