Égi Lángok

Titogzatos tag

-Akkor csak mi leszünk össz-vissz?-kerdeztem rá kíváncsian.

-Nem. Van még egy tag akit nem ismersz. Elég tehetséges.-bólogatott a 'Macsós'.

-Igen! Igen! Nagyon menő! Csak az a kár hogy nem szokott olyan gyakran megjelenni.-sóhajtott Antony.

-És mi az ereje hogy enyyire dícséritek?

-Alakváltó...

-Azta! Olyat sem láttam még! Mondjuk alig 2 hónapja tudok ezekről az erőkről.-mondtam-Egyébként mi a neve?

-Nem tudni... A személy azonosága edig homályos. Csak annyit lehet megmondani hogy mi az ereje es a neme.- váltott át az Elnök komolyba.

-De legalább az igazi kinézetéről fellehet ismerni, nem?

Erre a fiúk csak rázták a fejüket nemlegesen. Ez az egész szituáció nagyon érdekes... Azaz ha nem tudni hogy is néz ki valójában akàr az egyik barátom is lehet. Vagy osztálytársam. Most ez felkeltette az érdeklődésemet.

Idő ugrás~ :3

Most éppen a pizsomámba nézek ki az ablakomon. Vajon ki lehet az a srác?

-Meow~

Nyüzsgő gondolataimat egy aggódó nyávogás törte meg. Mintha azt kérdezné hogy mi a bajom. Elmosolyodtam majd megvakargattam Lewis állát. Olyan selymes fehér szőre van...

-Tudod Lewis, én is Égi Lángok lettem. Igazából meg mindig nem tudom pontosan hogy mi az és mi haszna van de igyekszem.-kuncogtam párat- Viszont van egy tag akit nem láttam. Csak pár infót tudok róla de szeretném személyesen is megismerni.

-Meow~

Felnevettem a kis aranyos pofiján majd megetettem a cicust. Van egy olyan érzésem hogy azzal hogy Lewisel megosztottam ezt nem csupán bolond macskás nőt csináltam magamból aki kiönti a lelkét a 10.000 cicájának. Na jó. Inkàbb ez a gondolat menetem volt ahoz hasonló.

Másnap reggel azt vettem észre hogy Ruth már javában sminkelgetett. Ez meglepő volt az ő későnkelős énjétől.

-Ruthika-muthika..! Hát hogy hogy ijen korán fenn vagy?

Annyira megijedt tőlem hogy egy picit felugrott aminek köszönhetően a tusvonal egy "picit" függőleges irányba csúszott.

-Azt a roh@dt p#($@dat te nyo=×!¥!!! Úgy beszarattál hogy majdnem dobtam egy szaltót!- nèzett rám a Zorróra emlékeztető fejével.

-Bocsi, bocsi. Na de szerintem én öltözködöm is. Sok sikert a lemosásához!- céloztam az elcseszett (nem is tudom kitől😇) sminkjére.

Szerencsémre én még időben elkészültem, ezért egyenesen a termem felé vettem az irányt. Viszont... Áh, mert Lindének mikor is lehetne egy nyugodt perce? A sulirádió megszólalt.

-Linde Celestina Lawigne kérem fáradjon a Diáktanácsterembe. Köszönöm.

Idegesen trapoltam a lifthez ami már törzsvendégként néz engem gondolom. Gomb benyom, ajtó bezár, csilingelés, ajtó kinyíl, Linde kilép. Ez mar kérem rutin.

Amikor a bizonyos ajtóhoz értem es nyúltam a kilincsért megáltam.

-Ilyenkor szokott az lenni hogy Rose úgy írja meg a sztorit ahogyan kinyitom az ajtót valami váratlan lesz és a legizgibb résznél hagyja abba hogy szenvedjenek az olvasók...

Író:- Ez a karakter túl jól ismer màr engem...

Szóval benyitottam és lefagytam.

-Linde, ő az a bizonyos tag akit nem ismertél meg.-mutatta az Elnök.

-T-te meg hogy...

-Egy macska nyávogta.- mosolyodott el.
______________________________________

Egy kis bónusz

Linde:-Na! Megmondtam vagy megmondtam?

Rose aki csak rágcsálja a kekszét:- Pofa be! Kitöröllek a sztoriból!

Linde:-Oké, oké... De azé-

Rose mar idegesebben:- PO-FA-BE!!!
______________________________________

Oké ez nemtom mivolt😂... Nyugi, azóta kibékültünk! Válalja a kövi részt😁

XOXO: Rose_Silver333

Linde:- Mindig az íróé az utolsó szó...