A kezdetek kezdete

3K 195 3
                                    


Linde Celestina Lawigne vagyok átlagos.... asszem... "Az ég neked ajándékozott egy természet feletti erőt" mondják. "Idő kell mire rájössz, hogy használd" mondják. Ezért kell ősz első Vasárnapján beiratkoznom az Armstrong Kollégiumba ahol különleges embereket tanítanak az erejüket megnövelni. De én nem tudom használni, és a semmit minek fejleszteni? Érzem, hogy egy igen bonyodalmas tanévnek nézünk elébe.

Mrrrr.... ilyen nincs. Ez tökre nem fair.-morogtam arra gondolva mi történt reggel.

-...-Reggel-...-

-Celestina, ideje suliba menni!- kopogott az ajtón apám.- ez az első napod, ugye nem akarod lekésni a buszt.

-Hányszor mondjam, hogy Linde-nek nvezzél és hogy az erőmet nem tudom használni.-morogtam a takaróm alól.

- A Celestina név áldott és ha kiejtem számon örök szerencse kísér!

-Hagyd abba a hülye verselést és menj el!- morogtam vissza.

-Ha nem mész akkor hívom a Nagyit!- fenyegetőzőtt apu.

-Felkeltem!!!

-Ez mindig beválik.- sétált el kuncogva apám.

Elkezdtem bepakolni a bőröndömbe a kolis cuccaimat( váltó ruha, fogkefe, törölköző, stb...) és felvettem az új egyen ruhámat.

-Ilyesmit hordani már szinte törvény sértés.- huzogattam le a nevetségesen rövid szoknyámat.

Becipzároztam a bőröndömet, és indultam is lefelé. Ezt a sok húhót a semmiért...

-A kedvencedet készítettem Celestina! Bundás kenyér!- vigyorgott apám a rakás kaja között.

-Az a te kedvenced....

-Jaj, ne, tudtam hogy a rántottát kellet volna elkészítenem!- pánikolt be.

-Az meg Nagyapa kedvence....-sóhajtottam.-Hagyd csak, eszek műzlit.

-O-ó...- mondta apu.

-Mi tötént?

-Elnéztem az időt most indul a busz 5 perc múlva.

-Hogy miiii?????- ugrottam fel az asztaltól.-Istenem, jó hogy most szólsz!

Rohantam a cipőmért és a bőröndömért össze vissza. Az apákal csak a baj van!

-Elmentem!- téptem fel az ajtót.

-Rendben, jó utat!
______________________________________

Így történt. És most itt kullogok sétálva mert lekéstem a buszt.

- Mit vétettem, hogy ezt érdemeljem...- sóhajtoztam.

-Hahó!

-Büntet az ég mert vagyok? Vagy mi?- kérdeztem magamtól.

-Hé!

-Ráadásul éhen veszek...- mondtam

-Barna hajú lány!

- El fogok késni.-hiztiztem.

-Bocsi, lekésted a buszt?-fogták meg a vállamat.

-Áááááá!!!!- sikítoztam.

-Nyugi ne ilyedj meg! A nevem Ruth Graham. Elvigyelek? Autóval vagyok!- mosolygott egy két copfos szőke hajú és barna szemű fiatal lány.

- Én Linde Celestina Lawigne vagyok. Kérlek elviszel?- néztem szomorú szemekkel.

-Persze, gyere Celestina.

-Linde, ha kérhetném.

-Oh, bocsi Linde!- mosolygott.

Te jó ég! Ruth egy limuzinnal van! Biztos itt normális ha gazdag vagy. Beültünk az autóba, majd Ruth elkezdte bámulni az arcomat. Egy idő után rákérdeztem.

-Mmmm... bocsi, hogy így kérdezem de.... pontosan mit bámulsz?

-Jaj, elnézést, de annyira szép türkiz szemeid vannak.- nevetett kínosan Ruth.

-Óh, köszönöm.-nevettem én is kínosan.

************************************
Köszönöm,hogy elolvastad az első részt😀
Ha tetszett votolj és ne felejts el kommentelni!

XOXO:Rose_Silver333

Égi LángokOnde histórias criam vida. Descubra agora