You're just a Cannibal-Killing Stalking /hun/

⚫16⚫

A napok telnek, az élet nyugodtan játszódik tovább, s új élményekben részesít. Na de nem engem...

Egy szinttel jobb, hogy a helyiség, ahol vagyok, bútorokat tartalmaz, csakúgy mint egy rendes szoba, de a sötétség még mindig, minden egyes percem részeként van jelen. A két testvérről sem tudok semmit, csak néha-néha hallom hangjukat. Az ajtó zárva és lehet, hogy úgy is marad. Az is lehetséges, hogy direkt úgy tesznek, mintha mi sem történt volna és megvárják, hogy szépen, lassan meghaljak. Bár ez elég valószínűtlen lehetőség, hisz az agressziójukból ítélve inkább kínoznának halálra, mint hogy csak úgy hagyjanak meghalni.
Egy dal játszódik le a fejemben újra és újra. Az édesanyám gyakran énekelte, ezért emlékezhetek rá.

Here we go again~
I kinda wanna be more than friends, so take it easy on me I'm afraid You never satisfied~
Here we go again~
We're sick like animals, we play pretend~
You're just a cannibal
and I'm afraid I won't get out alive~

Az ágyon elterülve kattog az agyam e számon, majd azon kapom magam, hogy már nem csak az elmémben játszódik, hanem már halkan dúdolgatom is. Elveszett belőlem minden, nem érzek jelenleg semmit, ami szerintem érthető is egy ilyen helyzetben. Egyetlen egy út van előttem, de az a biztos halálba vezet. Toporgok hát még egy kis ideig, aztán ha úgy látom, futni kezdek, nehogy valaki más tereljen fájdalmasabbnál fájdalmasabb módon el a végéig.
Érzem, lassanként tényleg gyorsulok, mintha valami vonzana, de magam sem tudom, mi.

-Ah...Nem éltem valami fényes életet...-motyogom magamban, könnyeimmel küszködve, ahogy anyám levele lebeg előttem.
-Sajnálom... Én... Annyira sajnálom!- potyognak e sós cseppek szemeimből, s még egy utolsó próbát téve, nagy nehezen felállok és elbattyogok az ajtóig, amely nem meglepő módon még mindig zárt.
Minden erőm elszáll, még csak egy sóhajtásnyi sem marad. Könnytől ázott arccal terülök el a földön, ezzel egyidőben pedig minden elsötétül előttem és elvesztem eszméletem.

♣
♣
♣

-Ahjj, istenem, kellett neked éheztetni!-hallom Sangmin hangját, ahogy testvérére morran, miközben kezdek magamhoz térni.
-Ne csináld már na, már ébredezik is, szóval le lehet nyugodni!- válaszol ugyanolyan hanggal, mégis meg tudom állapítani, hogy melyikük melyik a reakcíójukból. -Pedig hogy örültem volna, ha meghal..- motyogja haraggal hangjában, majd azon kapom magam, hogy egy pohárnyi hideg víz landol az arcomon. Egyből ki is nyitottam szemeimet.
-Na tessék, ébren is van.- közli undorral tekintetében. Mondjuk miért is nézne rám örvendezve..
Vele ellentétben Sangmin már a nyakamba lihegve ölelgetett boldogan. Legalábbis annak mutatva magát, amúgy meg ki tudja. Ez még rendben is van, de mikor hirtelen végignyalja egész arcomat, beleértve számat is, ijedten lököm le magamról.
Egy másodperc elteltével pedig vissza is húzom, én magam is átölelve a fiút, de csak mégrosszabb eredményt érek vele, ami csak akkor esik le, mikor Sangwoo sötétségbe borult arcát látom.
-Jaj, hát nézd már! Kezd viselkedni. Ezért jár neki valami!-tapsikol vigyorogva az optimistább testvér.
-Persze, majd kap egy puszikát. Na de nem tőlem, és nem is tőled, hanem a szomszéd dögétől.- mondja unottan, és leszedi rólam a fiút.
-Nem, komolyan beszélek na!- gondolkozik el fejét vakargatva.- Elmegyünk sétálni!- húzódik széles mosoly arcára e kijelentése közben.- Amint jobban lesz, elmegyünk vele egy sétára!- összeborzolja hajamat, majd egy puszit nyom arcomra, ezzel még jobban felidegesítve Sangwoo-t.
-Persze csak akkor, ha jól viselkedsz addig..- komorodik el, s fenyegető szemekkel mér végig, ami aztán újra mosolygós arcra vált.

Heh.. Sétálni visznek... De jó nekem, mintha csak egy háziállat lennék. Pontosabban...az is vagyok, ha belegondolok.. Ők etetnek, ők fürdetnek, ők szablyák a szabályokat és akármikor meg sima várhatnak, vagy megfenyíthetnek. Természetesen az utóbbi sokkal jellemzőbb..

♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣

Hali!
Úgy terveztem, becsaplak egy kicsit titeket, de ehh.. 😅 Semmi reakció nem volt, szóval inkább hanyagolom.. 😅
Remélem azért tetszett ez a rész is, mégha nem is volt valami izgalmas. 😊