Délután kettőkor keltem fel Luke karjai közt. Fájt a fejem, de kisuhantam a szobából, Luke egyik pólójában. A folyósón átmenve Mel szobájába értem. Barátnőm még vígan horkolt. Éppen végeztem a pakolással, és az öltözködéssel, mikor léptem volna a telefonomért, viszont megbotlottam, és Melaniera zuhantam, amit két fájdalmas nyögés követett.
-Már mész is?- emelte rám kék párjait.
- Igen... Majd írok, jó? - nyomtam két puszit arcára, majd felkaptam a telefonomat és kisiettem a szobából. Szerencsére zökkenőmentesen hazaértem, méghozzá pont ebédre. Mikor betettem a lábam a házba, finom illatok csapták meg az orrom, és kordult egyet a gyomrom. Igen... időközben eljártam étkezési tanácsadóhoz, és igaz, nem eszek sokat, de a tripláját falom be annak, amit eddig ettem. Nagy haladás...
Ebéd után bezárkoztam a szobámba, és elgondolkodtam a történteken. Elfogott a sírás, és pánikrohamot kaptam, amit egy nagy hányás követett a wcbe. Itt sikerült lenyugodnom. Visszabaktattam a szobámba, és az járt a fejemben, hogy még olyan öt hónap van a nyári szünetig... majd akkor rágom magam rajta.
Sziasztok! Tudom, hogy nagyon rövid és gyatra lett, de nagyon nincs ihletem...
Köszi, hogy olvassátok a sztorimat! Légyszi írjatok kommentet, vagy Vootoljatok, hogy megjöjjön az ihletem 😜
Sziasztok! R.❤️😍
