24 nap 24 történet: Karácsonyi kihívás

7.nap: A múlt pillangója 2.rész (Miraculous)

Sziasztok!

Hozom a második részét is, itt már kicsit több a magyarázat. Röviden az ötletről: Nagyon megfogott az egész Titanic történet, és mellette pedig sokat olvasok Miraculous fanfictionokat. Történelemmel mindig is szerettem volna dolgozni, és Titanic tragédia története nagyon is megfogott, emiatt is írtam meg ezt. Ígérem utána boldog történeteket dolgozok fel karácsony közeledtével! Remélem tetszeni fog attól még :)

Marinettenek zúgott a feje, és a ringatozás se sokat segített, ami rontott a közérzetén. Lassan kinyitotta a szemét, majd felült, és felmérte a helyzetét.

Valami üres folyosón ült egyes egyedül, miközben a ringatozás egyáltalán nem múlt. Testén nem érzett sehol fájdalmat, így megnyugtatta magát, hogy akármi is történt, az nem okozott sérülést. Miután felállt, észrevette, hogy a ruhája is egyben volt, így minden rendben...

Tikky... A kis kwamit sehol se látta, és abban is biztos volt, hogy a kiállítási területet elhagyta. Bár az ijjesztő volt a lány számára, hogy a folyosó minden négyzetcentimétere emlékeztetett a Titanic kiállításon használt mű folyosókéra minden aprósággal, mint a kilincs is.

- Tikky... - szólalt meg fél hangosan, de nem érkezett válasz.

Elindult a folyosón, miközben visszaemlékezett az elmúlt fél órára. Titanic kiállításon voltak, Tikky egy brost nézett, mielőtt még elájult volna. Lehet, hogy egy akuma csinálta volna? Megszállta egy embert, és az bezárta ebbe a... valami helyre.

A füléhez nyúlt, és csak esett kétségbe... Eltűnt a füllbevalója.

Visszarohant oda, ahol magához tért, és elkezdte őrülten keresni a fülbevalóját a szőnyegen, de sehol se találta. Se Tikky... se fülbevaló. Így, ha tényleg akuma okozza az illuziót, semmit nem tehet annak érdekében, hogy leállítsa.

- Marinette... - szólalt meg egy távoli hang, amit bármikor felismert volna.

A lány hirtelen felnézett, és a folyosó végén Adrienn állt, aki hasonlóan zavarban volt a szituációtól.

- Adrienn... mikor... szóval mit... hogyan... jöttél... kerültél ide? – szólalt meg a lány, miközben átkozta magát, hogy egy hétköznapi mondatot nem tudott kimondani.

- Biztos egy akuma ejtett csapdában a kiállításon minket – szólalt meg zavarban Adrienn. Picivel később észrevette, hogy Marinette a földön térdel és valami tárgyat keresett. – Elvesztettél valamit?

- Igen... vagyis nem... Nem fontos, csak a fülbevalómat, de lehet, hogy azelőtt esett ki a fülemből, mielőtt még összeestem volna.

Marinette idegesen felállt, mert biztos volt benne, hogy így nem lesz Katica, és így csak Macskában bízhatnak. Remélte, hogy társa ki fog valamit találni, és nem került ő is csapdába.

- Ja, az meglehet. Én se találom a gyűrűmet – szólalt meg Adrienn.

Adrienn se találta meg a gyűrűjét, és akármennyire is próbálta jónak látni a helyzetet, attól még nem volt az. Katicának egyedül kell addig boldogulnia, amíg az áldozatokat nem szabadítja ki.

- Majd Fekete Macska segít!

- Majd Katica segít!

A két mondatot, a két fiatal pontosan együtt mondták, így amikor elhangzott, mind a ketten zavarban voltak.

- Ugyan már! Katica senkit nem tudna megtenni, ha Macska nem lenne.

- Katica nagyon is ügyes, többször mentette meg Macskát....