24 nap 24 történet: Karácsonyi kihívás

5.nap: Alya bosszúja 2.rész

Marinette egész órán Adrienn hátát nézte, és a fiúról álmodozott. Nem igazán figyelt a történelem anyagrészére. Egy ideig még Alyára se, aki igazán furcsán viselkedett, de amikor oldalra nézett, és csak egy pillanatra meglátott tervrajzokat, ami valami helynek a bemutatását tartalmazta. Mivel tudta, hogy senkinek a születésnapja nem volt a közeljövőben, akkor elkezdett kíváncsi lenni, mit is tervez barátnője.

- Alya, mit csinálsz? – szólalt meg Marinette, és közelebb hajolt a papírhoz, amit utána Alya el is rejtett tőle.

- Titok! Majd meglátod, Marinette! Ígérem ez lesz a legnépszerűbb poszt a Katicablogon.

Kérdezett volna tovább is, de hirtelen hatalmas sikítás rázta meg a környéket, ami csak egyet jelentett. Marinette gyorsan rosszul létre hivatkozva kisietett az osztályteremből, kicsivel később Adrienn is elhagyta a termet, de azt már Marinette nem is látta.

- Megvagytok, Tubicáim! – szólalt meg Alya rejtélyesen, majd végül ő is felállt, hogy közvetítse az akuma támadást.

Katica és Fekete Macska pár másodperc különbséggel, de egymás után érkeztek meg a helyszínre. Az akumatizált lény egy férfi volt, aki régebben boxolt, de kiöregedése miatt lecserélték egy fiatalabb tanítványra, aki egymás után vitte el a díjakat. Bár Fekete Macskának és Katicának nehéz dolga volt, így is talizmánok felhasználása nélkül legyőzték az ellenfelet.

- Szép volt – öklöztek össze.

Alya kihasználva az alkalmat azonnal odarohant a két hőshöz, akik vidáman társalogtak a sikeres küldetésről.

- Sziasztok! Régóta szeretnék tőletek egy személyes interjút kérni, ha ráértek! – szólalt meg Alya.

A két hős egymásra nézett.

- Hát Bogaram, nem kerget minket a cica, így szerintem adhatnánk interjút – szólalt meg Fekete Macska.

- Igazad van, Cicus. Hol szeretnéd, Alya?

Alya próbálta türtőztetni magát, és a sikerét, így próbálta az arcáról eltűntetni minden gyanús jelet, így a vigyorát is.

- Mit szóltok az állatkerthez? Ott legalább beszélhetnétek, hogy győztétek le az Állatidomárt!

Katica és Fekete Macska nem kapott gyanút, és rábólintottak a helyszínre. Alya megígérte, hogy egy óra múlva ott lesz a fekete párduc ketrecénél.

- Mit szólsz, Bogaram, ha addig körülnézünk ott, és beszélgetünk? – ajánlotta fel Fekete Macska.

- Miért is ne. Menjünk, Macska.

Alya gyorsan elsietett, de nem azért mert annyira sok dolga lett volna. Katica és Fekete Macskáék előtt akar a helyszínre érkezni, ami pont a fekete párduc ketrece volt. Közben felhívta a bűntársát, aki a barátja, Nino volt. Egyeztették a tervet, és végül mindketten elindultak a maguk irányába.

Katica nagyon jól érezte magát Macskával, sokkal jobb volt a társasága, mint hitte volna. Ez alatt az egy óra alatt megismerte a nem flörtölős énjét is, aki udvarias volt, és barátságos. Sok témáról lehetett vele beszélni, és Katica azt vette észre, hogy megkedvelte a fiút. Eltudta volna képzelni, hogy összejöjjenek, ha nem lenne neki Adrienn.

Amikor odaértek a fekete párduc ketrecébe nem csak Alyát, de az állatot se látták, ami már gyanúsnak tűnt. Mindketten körül néztek, és csak remélni tudták, hogy nincs baj.

- Fekete Macska, Katica! – rohant feléjük egy fiú fejvesztve.

Fekete Macska látta meg először Ninot, ahogy próbálta beérni a két hőst, végül pedig Katica is megfordult, és kérdőn nézett a fiúra.