Lassan kúszott fel a pólóm. Már a köldököm fölé érve Lucian szeme olyan kerek lett mint egy labda. A pólóm már a földön hevert, a bugyim és a melltartóm társaságába. Elkezdtem szaladni a hóban egy közeli folyóhoz. Lucian még mindig le volt dermedve. Nem is értem miért.😉 Hirtelen beleugrottam a jégdarabbokkal teli folyóba. Éreztem víz jéghideg áramlatát. Egyre lejjebb merültem, egyre jobban fogyva a levegőmmel. Míg hírtelen lélegeztem egyet. A víz alatt. A víz alatt! Tehát ha Lucian valami tűz démon akkor én víz démon vagyok. Egy démon. Ha, aztán majd felkelek a suli közepén és a az egész csak egy álom lesz. De nem. Nem ilyen egyszerű a helyzet, ahhoz képest hogy más emeber már rég meghalt volna ebben a hideg vízben. Nagyon élveztem a víz alatt lenni. A hajam egyre jobban fehéredett be. Őszülök? Tovább búvárkodtam a víz alatt. Nemsokára egy bőrre írt dologra lelte. Egy üzenetre. Szerintem most van épp itt az ideje feljöjjek a vízből. Látom Luciant a parton ülve kétségbeesett arcát a ruháimat szorongatva. Kisétállok a partra és összerogyok. Oda szalad hozzám Lucian, és rám terít egy nagyon puha plédet. Minden homályosul, már megint. Hallom még Lucian kétségbeesett hangját.
Adara, Adara. Adara! Adara, Adara!-közben szorosan fogom az üzenetet. Ahhoz, már megint megfogok halni?! Jó, lehet hogy ez volt az utolsó "halálközeli" élményem. Vagyis remélem!
ESTÁS LEYENDO
Holdcsepp
FantasíaVolt már olyan érzésed mintha nem a saját bőrödben lennél? Velem például olyan vágyaim vanak hogy most azonnal letépjem a bőröm. A mellé kevergő intenzív harci vágy csillapíthatatlan és elviselhetetlen.
