Haikyuu

1.

Hajaj. Mit is kell most csinálnom? Ja, igen..meg kell keresnem az igazgatóit. Besétálok a suliba, ahol már meglepően sokan voltak, hisz alig múlt el fél 8. Na, mindegy, most a fő cél, hogy eljussak az igazgatóiba. Éppen fordultam be egy kanyarba, amikor érzem, hogy valaminek neki mentem, pontosabban valakinek. És ez a valaki egy....narancssárga hajkorona????? What?
-Bocsá.....-miközben mondja elnézett és eltátotta a száját- de nagy vagy!
-Semmi baj, és nem vagyok akkora, hidd el, néha jobb kisebbnek lenni, mint ekkorának. Amúgy Sky vagyok. Sky Nagisa.
-Én Hinata. Hinata Shoyo és imádok röpizni. Te szeretsz?
-Igen, és ezen felül még szeretek focizni és kosarazni, de a röpi a mindenem.
-Nekem úgy szintén. Amúgy...hova igyekszel?
-Az igazgatóiba. Nem tudod véletlenül, hogy hol van?
-De igen, ezen a folyosón végig mész és hátulról asszem a harmadik. De ki van írva.
-Köszi Hinata! Sokat segítettél!- és ezzel intek egyet és elindulok abba az irányba amerre Hinata mondta.
-Szívesen Sky!

Hátulról a harmadik.....ötödik, negyedik...áhá....itt a harmadik és tényleg ki van rá írva, hogy igazgatói.
Nagy levegő Sky, gyerünk....menni fog.
Kopogok.
-Gyere!- szép lassan kinyitom az ajtót. Majd szép lassan be is csukomagam mögött az ajtót.
-Jó reggelt! Most érkeztem a suliba és úgy értesültem, hogy ide kell jönni a beiratkozás miatt.
-Áá, szóval te vagy az új tanuló. Ööö, Sky Nagisa.
-Igen, én volnék.
Elém nyújt egy papírt.
-Ezt töltsd ki és már mehetsz is. Amúgy a E osztályos leszel.
-Az pontosan mit takar, hogy E osztályos?
-Csupán annyit, hogy angol is lesz az óra rendedben, de egy kicsit több, mint mondjuk a többi osztálynál.
-Köszönöm.- és ezzel a mondattal, már kaptam is elő egy tollat és elkezdtem sebesen tölteni a lapot.
Sablonos kérdések voltak többnyire benne, szóval azokkal nagyon hamar kész is lettem. Viszont volt egy kérdés amire nem igazán akartam válaszolni
Az, hogy melyik suliba jártam. Nekem ez kényes téma.
-Igazgató úr. Lenne ott egy kis probléma. Nem szeretném ki tölteni azt a sávot, hogyelyik volt a te régi sulid! Nekem az kellemetlen téma.
-És ha megígérem, hogy csak én látom? És hogy senkinek sem mutatom meg?
Én erre csak bólintottam és le írtam a sulim nevét. Amikor oda adtam az igazgatónak a papírt, majd kiugrott a szeme a csodálkozástól.
-Te tényleg a.......-nem bírta folytatni, mivel én közbe vágtam.
-Igen igazgató úr, oda jártam.
-Nos, ha nem szeretnéd elmondani senkinek, akkor nem mondom el senkinek és az aktádat se adom ki. Amúgy melyik sportra jelentkezel?
-Köszönöm, és még gondolkodom rajta.
Miután megbeszéltük a fontosabb ügyeket, már mehettem is órára.
Asszem a második órám a kémia teremben lesz. Gyorsan előkapom az órarendemet és megnézem. Hétfő....második óra.....angol...kémia terem. Szuper, ezek szerint jól gondoltam. Már csak a terem hiányzik. Ajaj....
-Hello!- köszön valaki. Hátra nézek és egy szürke hajú barnás szemű fiút látok.- látom eltévedtél, esetleg segítsek? Melyik termet keresed?
-Köszönöm, és igen, eltévedtem. Nagyon örülnék, ha segítenél és a kémia atermet keresem.
-Hm.....ezen  a folyosón végigmész és az utolsó ajtó balra.
-Köszönöm kedves.......öööö, mi is a neved?- kérdeztem meg tőle a lehető legudvariasabban.
-Sugawara Koushi. És a tied?
-Sky Nagisa.
-Nagyon szivesen Sky, remélem még összefutunk.- És ezzel elindult a másik irányba.
Az órámra nézek, hm...még nem csöngettek ki az első óráról.
Szép lassan elindulok a kémia terem felé. Mire odaértem pont akkor csöngettek ki.
A gyerekek csak úgy száguldoztak ki a termekből.
-Szia Sky!-köszöntött engem egy hang.
-Szia Hinata.
-Mit keresel itt?
-Hát....most vagyok elsős és nekem itt lesz órám a kémiában. Te?
-Nekem is!- ugrándozott.- Akkor ezek szerint te vagy az új osztálytársunk, aki családi okok miatt nem tudott jönni az első két napra.
-Igen. Viszont Hinata, ez  a szünet csak 10 perces és még el kellene készülni az órára.
-Persze, persze.
És már indultunk is befele a terembe.
-Ülj mellém, mellettem senki se ül. Szóval lécciiiiiiii!- kezdett el nekem könyörögni.
-Rendben van, melléd ülök.- Ahogy ezt kimondtam Hinata akkorát ugrott, hogy félő volt, hogy leveri a lámpát.
-Jól van Sho-chan, nyugi van!
Szép lassan mindenki megérkezett. Utoljára egy fél fejjel alacsonyabb srác lépett be, akinek a szeme szinte azonnal kiszúrt. El is indult felénk. Mellettem Sho-chan összerezzent.
-Te meg ki a halál vagy?- kérdezte bunkó stílusban. Érdekes...az én sulimban is voltak ilyenek.
-Én...az új osztálytársad.- feleltem neki nyugottan, az évek alatt megtanultam kezelni az ilyen személyeket. Végig mértem, tetőtől talpig.
-Mit bámulsz rajtam öcskös?
-1. Nem vagyok öcskös, mivel magasabb vagyok.- és ezzel fel is álltam. Sajnos le kellett néznem a fekete hajú srácra- 2. Te röpizel.
-Honnan tudod, hogy röpizem?- kérdezte meg, a hangjában egy kicsi gyanakvást véltem fel fedezni.
-Magas vagy, hosszú lábak és kezek....és az is lemerem fogadni, hogy feladó vagy!- és vissza ülök a helyemre.
Sajnos a fiú már nem tudott rá mit válaszolni, mivel megjött a tanár.
-Jó reggelt gyerekek. Nos, mint tudjátok van egy új osztálytársatok. Kérlek Sky, mutatkozz be.
Szép lassan felálltam és kisétáltam a tábla elé.
-Szóval a nevem Sky. Sky Nagisa. Szeretek kosarazni, focizni és röpizni, emellett szeretek olvasni. Van kérdés?
-Hogy-hogy nem jöttél az első pár napban?
-Hát...a nyáron elutaztunk Angliába és ott töltöttük az egész nyarat.
-Ezek szerint jól beszélsz angolul?
-Nem akarok ezzel felvágni, de igen..jól beszélek angolul.- sok kar van a magasban, ezek a kérdések sosem fogynak el?
-És melyik suliból jöttél Sky?
Ennél a kérdésnél lefagytam, de csak pár másodpercre. Soha nem szerettem beszélni róla.
-Er..erre a kérdésre nem szeretnék választ adni.
Szerencsére a tanárnő meg mentett és a helyemre küldött.
Az óra rettentő unalmas volt, szinte végig szenvedtem. Sho-chan pedig hevesen jegyzetelt.
Miután kicsöngettek az osztály csak úgy rám ugrott. Egyszerre mutatkozott be, de valljuk be, nem igazán figyeltem rájuk.
-Amúgy srácok! Mi is lesz a kövi óránk? És hol?- tettem fel egy ártalmatlan kérdést.
-A fizika teremben és asszem matek.
-Akkor irány a fizika terem. Bár nem igazán tudom, hogy hol van!
-Gyere utánunk!
Célba vettük a fizika termet. Út közben összefutottunk pár harmad évessel, amikor........
-Szia Sky!- köszönt rám az egyik harmad éves. De olyan ismerős......szürke haj, barnás szem....oooooo.
-Szia Sugawara! Hogy vagy?
-Hm...egész jól. Most lesz angolom. Neked?
-Asszem matekom. De nem biztos, hogy.........-a mondatot nem tudtam befejezni, mivel.....
-Suga, gyere már, elfogunk késni az angolról.- szólt rá egy fekete hajú és szemű harmadéves.
-Megyek már Daichi! Viszlát Sky, még találkozunk!- és ezzel futott a Daichi nevű fickó után.