Cserediák New Yorkban

Prológus

-Yésica Amanda Ángela Ximénez!!! Azonnal gyere ide!

Anyám már jó néhány perce ordítozott lennt az udvaron mire hajlandó voltam kikelni az ágyból és lemenni a lépcsőn.

- Anya, nyugi...

- Ha hívlak, itt legyél! Értve vagyok?

Csúnyán néztem anyámat és végigmértem. Akárcsak az udvar, ő is teljes pompában volt. Augusztus végén a szüleim mindig szerveztek egy partit ahova meghívták Barcelona leggazdagabb és legönteltebb embereit.Ez a parti általában annyiba került amiből egész Afrikát el lehetne tartani egy fél évig de ezt akárhányszor elmondtam mindig ugyanazt a választ kaptam:

-Yésica a kapcsolatok a legfontosabbak! Szóval viselkedj rendesen!

Hát igen...a szüleim lehetetlen alakok...Amióta az eszemet tudom próbálok csak olyan emberekkel barátkozni akik nem sznobok és nincs hat kocsijuk.Így tudtam normális maradni. Egy szimpla 17 éves lány aki bárokba jár ,csinál tetoválást és graffitizik.Persze anya legjobb barátnője,akiről a harmadik nevemet kaptam az ilyen lányokat nevezi idióta ribancoknak.Ezért van az hogy az augusztusi partin úgy kell viselkedjek mint egy apáca. Hogy a látszat meglegyen. Persze ezért azt kapom cserébe hogy egész évben békén hagynak és nem kérdezik hogy hol voltam az éjjel.Ennek az egyességnek köszönheti anyám hogy aznap hajlandó voltam levonszolni magam az emeletről.

- Nos édesem,szerintem tudod hogy a mai este nagyon fontos a számunkra! Itt lesz a Fernández család is akik most az apád legjobb vevői! Szóval nagyon ajánlom hogy a modorod és a viselkedésed kifogástalan legyen!

A beszélgetés után három órával egy bűnronda lila ruhában üdvözöltem az érkező vendégeket.Anyám büszkén állt mellettem, a karomat szorítva.
Egész után fél órával megjött a Fernández család.Egyetlen fiúk volt aki velem egyidős lehetett kábé. És ez a fiú lett minden bajom okozója.

-Édesem nem vezeted körbe Alejandrot a házban?-nézett rám anya hatalmas műmosollyal amivel azt akarta jelezni hogy ha nem teszem akkor később nagyon meg fogom bánni.

-De,persze mi madre!-vicsorogtam vissza rá majd határozottan karon ragadtam a vadul vigyorgó idiótát.

Amíg körbevezettem a házban alaposan megnéztem magamnak. És utána meg is sajnáltam. Nagyon úgy tűnt hogy maximum a pénzével fog csajt találni magának . Az orra nagy volt mint egy keselyűnek, a válla pedig vékony és a haja pedig úgy állt mintha megtépték volna.Ezenkívül állandóan vigyorgott és úgy nézett rám hogy inkább nem mertem belegondolni miről is álmodozik .

-Nos ennyi volt a körbevezető túra. Vissza szeretnél menni az udvarra hogy együnk valamit?-kérdeztem ugyanazzal az álmosollyal amivel anyám néz .

-Még meg szeretném nézni a garázst ha nem baj. Ugyanis imádom az autókat.

Bizonytalan léptekkel indultam a garázs fele. Mikor beléptünk becsukta magunk után az ajtót.Megálltam apa autója mellett és egy gyújtóval kezdtem szórakozni. Az mindig volt nálam mivel a legjobb barátnőm Elena szerint a jó pasik mindig cigiznek és úgy lehet a legkönnyebben kapcsolatot teremteni ha adunk nekik tüzet. Annyira elmélyültem a gondolataimba hogy észre se vettem amint Alejandro a hátam mögé osont. Hirtelen megfordított és elkezdett csókolni és fogdosni.

- Hagyd ezt abba! Most azonnal!- lihegtem az arcába miközben próbáltam ellökni magamtól.

-Ugyan már! Hisz mindenki tudja hogy a szüleid neked meg a kinézetednek köszönhetően lettek ilyen gazdagok.
Teljesen bepánikoltam. Nem sokszor akartak eddig megerőszakolni mivel az egyik legveszélyesebb ember a városban Elena apja volt így védve voltam. Egyetlen kiút maradt.

Alejandro dühösen húzódott el és vadul kezdte rángatni a felsőjét.

-Te hülye ribanc hogy merészeled?

Igen. Felgyújtottam. Az idióta meg eldobta a pulóvert és ennyi volt. Felgyújt a garázs. Apa vagyont érő autóival együtt.