Falkák között

6.

Karter... Nos igen egész éjszaka rá gondoltam... Éjfél körül valaki lement, majd felment egy másik emberrel. Szaga alapján Karter és egy másik farkas volt. Hallottam, ahogy beszélgetnek, az ismeretlen azt mondja, már vágy rá, mennyire hiányzott neki. Mindent hallottam. A lánynak mély hangja volt. Hallottam nyögéseket, ezekszerint éppen lehetséges, hogy az a kurva az akit a fiúk említettek. Karter sikította elég magas hangon...

- Scot ningyárt elmegyek! - sikította. Megdöbbentem... Karter egy fiúval lenne? Karter meleg?!

- Éhn ish~- nyögte férfiasan a Scot nevű ürge.

Én meg csak ültem az ágyamon és elszámoltam 20 ig, majd lassan edőltem. Karter lépkedett, a fiú meg utána.

- Tudod Karter... Kura jó segged van... De megutalak. Jó volt szép volt, de elég. Tudod hogy tudom Derek utál engem. Éjszakára itt maradok majd lelépek. - mondja a fiú és benyit a szobámba, mire én farkassá változva ráugrok. Karter az ajtóban áll könnyes megdöbbent szemekkel.  A fiú üvöltött, majd átváltozott, mire a többi fiú is megdöbbenve rohant ki a hangzavarra. Derek olyan arccal meredt a vörös szőrű farkasra, hogy az érzelemmentes álarca lehullott egy másodperc és megláttam érzelmeket a szemeiben, mellyek vörösen csillogtak. Utálattal nézte a vöröset, majd rám nézve megdöbbent. A vörös belemart a grabancomba, és messze dobott magától.

- Te kis nyomorult... - kezdek el morogni, mire ő megdöbbenve figyel. - Ha a barátaimat bántod én komolyan mondom hogy szét téplek! - mondom.

- Oh ne aggódj... A te holtesteden fogok átgázolni! - röhög fel undorítóan. - Ezt még vissza kapod.

- Oh ne aggódj várni foglak! - morogtam, majd leültem és behódoltatóan néztem rá, mire ő elkezdett kifele rohanni.

Átváltoztam, majd elterültem lihegve a padlón.

- Soha többé nem mentem meg eggyikőtök seggét. - mondom nekik, mire Derek felemel a földről, és átvisz a saját szobályába, letesz az ágyra, majd ellátja sebeim, mellyek szép számmal helyezkednek el rajtam.

- Ahj... Rebeca... - morogja. - Megtennéd hogy jobban vigyázol magadra? Utálom ha összevérezik az ágyneműmet lányok.

- Bocs... Kartert megvédtem. - mondtam.

- Tudom. A barátaidnak neveztél minket. Miért?

- Mert azok vagyunk... Derek...

- Mond? - kérdezte.

- Még nem tudom biztosra... De azt hiszem csatlakozom...