Hogy festek?

404 11 0
                                    

Reggel mikor felébredtem Dan hült helyét láttam. Össze volt gyűrve a lepedő a mellettem lévő helyen szóval valószínűleg Dan ott aludt, de én úgy aludtam hogy észre se vettem. Habár azt nem nagyon tudom hogy jutott be az ajtón hisz kulcsra volt zárva, jó mondjuk lehet nem ez volt az első ajtón bejövős kísérlete.

Az első utam egyből a fürdőbe vezetett. Elmentem a mosdóba aztán fogat mostam egy talált fogkefével, és felnéztema tükörbe. Nem önmagamat láttam, egy leharcolt, megnyúzott fejú lányt láttam magam előtt. Ez nem én vagyok... A szám eléggé felduzzadt és a rajta tátongó seb igen csúfosan festett rajta. Megsimítottam mire felszisszentem hisz fájt. A szemem láng vörös volt a sok sirástól. A hajtöveim még mindíg nagyon fájtak a sok tépéstől. Elborzadtam a látványtól... Jesszus hogy nézel ki... Gyorsan megmostam az arcom és kimyitottam a tükröt mert észre vettem hogy az egy szekrény hátha találok szemcseppet. Szerencsémre volt is bent, gyorsan bele csöpögtettem mind a két szemembe. Jól esett, éreztem hogy a szemem megkönnyebbült ahogy kicsit én is. De még mindíg a tegnap történtek kavarogtam a fejembe, alig vártam hogy Dan mindent elmagyarázzon nekem. Ennyiszer sosem bántottak még. Sőt soha nem bántottak, anya is csak egyszer emelt rám kezet de azt megérdemeltem. Szörnyű érzés volt...

Mikor végeztem a fürdőszobai tevékenységeimmel kimentem az ajtón ami elött egy nagy férfi állt fegyverrel a kezében.

- Jó reggelt. - köszönt rám kedvesen.
- Jó reggelt. - köszöntem én is. - Dan?
- Azt hiszem a konyhába van. Tudod merre van? - érdeklődött.
- Nem igazán... De megtalálom. - mosolyogtam mire ő csak biccentett.

A lépcsőn leérve megcsapott valami incsiklandó étel illat. Egyből mordult is a gyomrom egyet hisz mióta nem ettem. Elundultam az illat irányába aztán hamar meg is találtam Dant.

- Jó reggelt. - mosolygott rám Dan. - Csináltam reggelit. Gondolom farkas éhes lehetsz.
- Jól gondoltad, éhen halok. - ekkor még nem nézett rám, de aztán...
- Kim... A szád. - szaladt oda hozzám de még gyorsan elzárta a gázt.

Épp érintette volna meg az arcom de elfordítottam a fejem. Szégyeltem magam, szégyeltem hogy így lát. De ő vissza fordította a fejem az államnál fogva és végig mérte az egészet. Láttam a sajnálatot és a fájdalmat a szemébe, de csak párszor pillantottam fel rá. Addig végig a földet pásztáztam, nem tudtam így a szemébe nézni. Zavartam simogattam egyik kezemmel a másikat, csak hogy legyünk túl ezen az egészen.

- Annyira sajnálom. - húzott magához fájdalmasan. Szorosan megölelt ami elöntötte a szívem melegséggel. Éreztem az öleléséből mindent, nem is kellett hogy megszólaljon. Aztán elengedett és a szemembe nézett. - Cica én... - de a mondatát nem tudta befejezni mert a szájára tettem az ujjam.
- Ss.. Tudom... - sütöttem le a szemem. De ő csak adott egy finom óvatos csókot hogy ne fájjon a számnak de még így is felszisszentem. A szám tényleg elég ronda volt, fel volt dagadva és szinte az egész felrepedt a sok pofontól amiket kaptam.
- Nagyon szeretlek. És sajnálom... Annyira nagyon. Inenntől 100x jobban fogok rád vigyázni, ígérem. - esedezett
- Én is téged. - pipiskedtem fel hozzá hogy adjon egy csókot. Még pár másodpercig csak mosolyogva nézett aztán elindult a hűtő felé. Onnan kivett egy jégzselét és oda adta hogy azzal hűtsem a ronda szám. Aztán vissza állt a reggelimet csinálni ami Dan féle rántotta volt baconnal.

- Mi lett végül a Déliekkel? - kérdeztem míg helyet foglaltam a konyha közepén lévő pultnál.
- Egytől eggyik kivégeztük őket. Szép munkát végeztek a srácok mint mindíg.
- Végre... Akkor mostmár a te szíved is megnyugodhat. Szemet szemért! - ökölbe rándult a kezem a rohadt Déliek hallatán.
- Hú de harcias a cicám. - kuncogott és huncut tekintettel nézett rám egyből, én csam megforgattam a szemem és elnevettem magam. - Na gyere te, kész a reggelid.
- Hú végre. - tapsikoltam hisz már tényleg nagyon éhes voltam.
- Jó étvagyat cica. - nyomott a homlokomra egy puszit de már nem tudtam megszólalni mert tele volt a szám, csak bólintottam egyet. A látványtól Dan elnevette magát majd helyet foglalt mellettem.

- A még a mai napot itt töltjük aztán reggel elmegyünk.

Szerelmes lettem!Where stories live. Discover now