One Step (Baekyeol EXO ff.) [BEFEJEZETT]

4. fejezet (Chanyeol pov.)

Tisztán érezhető volt rajtam a feszültség. Már reggel is rossz kedvel keltem, annak ellenére, hogy Baek mellett ébredtem. Gyönyörű látvány volt, ahogy a gyönyörű arca kipirult, a szemei olykor kicsit megrebegtek, az ajkai elnyíltak egymástól, de ennyi kellett. A levegőt egyenletesen vette, a karjaim között. Teljes meggyőződésem volt arról, hogy lassítanunk kéne a kapcsolatunkkal. Pár napja vagyunk ilyen viszonyban és már együtt alszunk? Ez normális amúgy? Igaz, nekem ő az első kapcsolatom, de akkor sem tartom helyesnek ezt a fajta rohanást. Azt se tudom, mit kellene tennem. Belevessem magam ebbe, vagy hagyjam inkább? Nem volt eddig se nő, se férfi ilyen szinten az életemben. Az is igaz, hogy már rég nem voltam szűz, és időnként felvittem a hálómba férfiakat akik kellően kielégítették a vágyaimat. Amióta elvégeztem az iskolát, rájöttem, a saját nemem vonz. Az egyetemen is sokan furcsállták, miért csak a férfiakat méregetem, de elintéztem annyival, hogy csak tetszik az öltözködése. Ez is szemet szúrt nekik, de jobban elfogadták ezt, mint ha az igazat mondtam volna. Megterhelő volt tanulni, de most már hiányzik. Anyukám régen mindig azt mondta, addig örüljek, míg fel nem növök. Régen mindig ilyen akartam lenni. Felnőtt, aki apám cégét veszi át. De most, hogy a tulajdonosa vagyok, már nem akarom vezetni. Túl sok a macera. Ide konferencia, oda megbeszélés, amoda meg tárgyalás és banképítés. Még szerencse, hogy Suho mindenben segít és jó barát. Együtt tudtuk meg, hogy a saját nemünk vonz. Mondjuk, ő csak biszex, én meg homo vagyok, de attól még együtt tudtuk meg. Neki voltak már párkapcsolatai férfiakkal, nekem még nem. Sok mindenben különbözőek vagyunk, de pont ettől a legjobb barátom. Ha ő nem lenne, nem tudom, hogy tudnám-e pontosan milyen a nemi vonzalmam. Suho, már négy éve párkapcsolatban él egy férfival azt hiszem, JiWook a neve. Ő amúgy, tudtommal ügyvéd. Én meg őszintén nem tudom, mit kezdjek Baekhyunnal. Meg van a vonzalom, de úgy érzem túl gyors a kapcsolatunk. Persze, nem azt mondom, hogy nem akarom vele, csak egyszerűen gyorsnak érzem. Az, amit fizikailag érzek iránta, nem biztos lélekben. Felizgat a látványa, de de belül.. Semmi komolyat nem érzek. Nem érzem azt, hogy szeretem, és azt sem, hogy köztünk ki kellene alakulni valaminek. Beszélnem kéne vele? Vajon időt fog adni, hogy megtudjam mit is jelent ő valójában nekem?

Fáradt voltam, fáradt lelkileg. Suho észre is vette rajtam, hogy megbeszélésen nem igazán voltam toppon. Még szerencse, hogy ma ő beszélt. A tőkearányosság átviteli jellemzőiről szólt pár szót, utána meg arról kezdett el ecsetelni, hogy eladósodtak a bankjaink, de nem kell aggódni, mert van pénz azok kifizetésére. Számon kérte Layt a bakikról, amiket mostanában vétett de nem történt ezen kívül más. Mindenki felállt és nagy hangzavarral elhagyták a termet. Baekhyun persze otthon feküdt, lázasan és alig élve. Reggel, mielőtt eljöttem tőle, négyszer hányt, pedig este semmi baja sem volt. Bár, ő meg volt győződve arról, hogy biztos csak valami gyomorrontása van. Elhittem neki, bár nem vagyok hülye, és soha nem is voltam. Annyit azért csak tudtam, hogy a gyomorrontás egy nap alatt elmúlik. Neki meg legalább két napja volt. Suho eszeveszett kapkodására felkaptam a figyelmemet. Valamit nagyon írt a filces táblára.

- Megvan! Ez az! - kiáltott fel nagy vigyorral az arcán.

- Mi van meg? - néztem rá hülyén, felvont szemöldökkel.

- Aish, te hülye! Hát ez! - mutogatott a táblára, amin több jel és ábra volt, rengeteg képlet mellettük.

- Nem értelek - ráncoltam össze a szemöldököm.

- Engedd meg, hogy elmagyarázzam - vette a kezébe a szivacsot, majd egyszerűen letörölte az egészet. - Szóval, itt van a cégünk -rajzolt egy nagy épületet- itt pedig, a sok kis bankunk - alkotott melléjük kisebb négyszögeket. - Törlesszük az adósságukat, ha ők meg dupláját adják vissza. Levonunk a fizetésükből, mert hatalmas hibát vétettek. Kijelöltük vezérigazgatókat, tőkéseket vonunk be, ezáltal több zsozsó lesz nekünk, ők pedig a szokásos fizetésüket kapják meg idővel.-hadonászott lelkesen.-Utána meg csak, a fordulópont jön. Elveszünk a munkaidejükből, nyolc óra helyett, hatot kell csak dolgozniuk. A fizetésük ugyan az marad, csak egy a bökkenő.-húzta el a száját.