KETREC - Kim TaeHyung fanfiction [BEFEJEZETT]

14. rész

Amíg nem éled át, milyen a másiknak, addig nem tudsz szeretni. Amíg nem fáj neked a fájdalom, amit másnak okozol, nem tudsz szeretni. A karma nem büntetés, hanem tanítás: megtanít, milyen a másiknak lenni; mit érez, hol fáj neki. Amíg nem fáj a seb, amit másokon ejtesz, és nem vérzel tőle te is, addig nem tudod, mi az, hogy »vele« és »együtt« és »közösen«. Együtt érezni valakivel csak akkor lehet, ha az én idegeim is összerándulnak attól, amit benne én okozok.

Müller Péter

Kim TaeHyung lévén, hogy pszichopata, képtelen volt empátiát tanusítani. Érzések, bárminemű megbánás, vagy sajnálat nélkül képes volt elvenni áldozatai életét, vagy éppenséggel kínozni. Nem hatották meg a fájdalmas sikolyok, a szánalmas könyörgések és keserves zokogás. Képtelen volt sajnálatot érezni, vagy részvétet. Ölt már embert, kínozott meg két lányt és egyiküket sem sajnálta. Sőt, mi több, élvezte a sikolyaikat, imádta azt a fájdalmat és szenvedést, melyet ő okozhat. Ám mindennek eljön a maga ideje, hiszen az élet folyamatos változások körforgása. Nem hitte volna, hogy egyszer sajnálni fog valakit, hogy egyszer azt fogja kívánni, inkább fájjon neki, mintsem másnak. Szonja vérfagyasztó, keserves sikításait azonban rohadt nehezen tűrte. Nem azért, mert idegesítette, hanem mert képtelen volt arra, hogy ne sajnálja. Rohanva tette meg az utat a házig és ingerülten rúgta be az ajtót, hogy vigyázva a konyhapultra fektethesse a jajveszékelő lányt. Keserves zokogása, szenvedő sikoltozásai bántották füleit és összeszorította mellkasát. A vas hangosan koppant a pult felületén, ahogyan letette oda Szonja reszkető testét. Hezitálás nélkül szaladt el a nyugtatóért és visszatérve fogaival szedte le a tűt védő műanyag kupakot, majd emelte a kínoktól vonagló lány nyakához. Kedvese nem könnyítette meg dolgát, hiszen remegett és egyszerre rángatózott az őt ért szenvedéstől.

- Tae segíts! - könyörgött véresre harapott ajkaival, zokogva - Vedd le. Szedd le rólam.

- Csshh. - nyomta le a pultra tenyerével a lány testét a férfi - Ne mozogj. Minden rendben lesz, csak nyugodj meg. - kérte.

Bár utólag elég nagy fasznak titulálta magát, hiszen ki az, aki lábszárán egy medvecsapdával nyugton tudna maradni? Kihasználva a fél perces nyugalmat óvatosan beleszúrta a tűt Szonja nyakába és bele fecskendezte a már azelőtt is használt erős szert. Óráknak tűnő másodpercekkel később a lány teste elernyedt, pillái lecsukódtak, ő pedig nekifoghatott a hosszú és macerás procedúrának, melyet senkinek sem kívánt volna. Pláne nem annak a lánynak, akit szeretett.

*§*§*§*