𝘙𝘦𝘥𝘢𝘮𝘢𝘯𝘤𝘺

67

_Rap Monster_ 

JeonKid :
Hyung, beszélnünk kell...

_Rap Monster_ :
Mi az kölyök, kiderítetted már, hogy mit csinál Yoongi? 

JeonKid : 
Erm... igen. 

_Rap Monster_ :
Tudtam, hogy azzal a rajongóval írogat. Én megölöm. Lemondatom a menedzserrel a Daegui koncertet és letörlöm az össze profilját. Ezt nem hiszem el. 

JeonKid : 
Hyung... 
Yoongi nem a rajongóval beszélget. 

_Rap Monster_ :
Hát akkor mit csinál? 

JeonKid : 
Van egy új játéka. Pixel art. Amiben képeket kell kiszínezni. Ezzel van elfoglalva. Ne aggódj, nincs semmi a Twitter fiókján. 

_Rap Monster_ :
Ez megnyugtató. Akkor fölöslegesen aggódtunk. 

JeonKid :
Mhm... 

_Rap Monster_ :
Mennem kell Jungkookie, majd később beszélünk.

JeonKid :
Okés...

Taeddy

Joan.cock :
Szia.

Taeddy :
Ismerlek?

Joan.cock :
Hát... nem egészen, de már beszéltél velem.

Taeddy :
Ha az egyik fogyatékos osztálytársam vagy, akkor most hagyj békén...

Joan.cock :
Nem egészen... én Yoongi haverja vagyok. Én írtam veled tegnap, Yoongi telefonján.

Taeddy :
Ó... kérlek, ne töröld ki a fiókját! Tudom, elég nyálasan hangzik, de nem akarom elveszíteni, legalább hadd találkozzak vele.

Joan.cock :
Mi van köztetek? Hogy jöttetek össze? Ő nem hajlandó elmondani, úgyhogy téged kerestelek meg.

Taeddy :
Miért mondjam el?

Joan.cock :
Ha nem,  kitörlöm a fiókját.

Taeddy :
JÓ OKÉ ELMONDOM!
Szóval... (unalmas lesz) 
Itt Twitteren ismertem meg. Legelőször csak veszekedtünk, de egyre többet beszéltünk és valahogy összebarátkoztunk. Aztán összevesztem a legjobb barátaimmal, akkor volt az, hogy csak ő maradt nekem, így rengeteget beszélgettünk, viszont egy időben teljesen eltűnt. Akármennyit írtam neki, nem írt vissza. Összevesztünk, részeg üzeneteket küldözgettem neki addig, amíg egyszer visszaírt. Elmondta nekem, hogy mit érez, én is neki és azóta "vagyunk együtt". Bár még nem mondanám rendes kapcsolatnak ezt az egészet. Hamarosan találkozunk és akkor minden eldől. 

Joan.cock :
Hű... ez...
És mi van, ha nem tetszik neked ő? 

Taeddy : 
Nem külső alapján döntöm el, hogy egy ember tetszik-e nekem vagy sem. Inkább a tulajdonságai határozzák ezt meg, de az eddigiek alapján jól ki fogunk jönni. Remélem. 

Joan.cock : 
Nem hinném, hogy olyan jó ötlet Yoongival összejönnöd. Egy kicsit... hogy is mondjam... macerás lenne. 

Taeddy :
És ez neked lenne az? 

Joan.cock :
Nem egészen csak nekem. 

Taeddy :
Elmagyaráznád? 

Joan.cock :
A lényeg, hogy nem jó ötlet ez az egész randi dolog. Főleg egy Agudt D koncerten.

Taeddy :
Tudod, mit nem tudok megérteni? 

Joan.cock :
...

Taeddy :
Hogy miért avatkozol bele Yoongi dolgaiba. Úgy magyarázol itt nekem, mintha neked kéne vállalni annak a következményeit, hogy mi találkozunk. Ha ne, az apja vagy, akkor igazán nem értem, hogy miért zavar ez téged.

Joan.cock :
Te ezt nem értheted. 

Taeddy :
AKKOR MAGYARÁZD EL ÚGY, HOGY ÉRTSEM! 

Joan.cock :
Ha most elmondanám, hogy igazából mi történik, akkor soha az életben nem beszélhetnél többet vele.

Taeddy :
Ha nem mondhatod el, akkor minek írtál egyáltalán rám? 

Joan.cock :
Hogy... hogy megkérjelek, hagyd őt békén. Így mind a kettőtöknek jobb lesz, higgy nekem. 

Taeddy :
Nem

Joan.cock :
Nem?

Taeddy :
NEM! 

Joan.cock :
Tudod kivel beszélj így! 

Taeddy :
Kivel? 

Joan.cock : 
Jeon Jungkookkal! 

Taeddy :
Szívesen beszélnék vele, de sajnos csak te jutottál ;)

Joan.cock : 
Idióta. 

Taeddy :
Te is szereted Agust D-t, Jungkookot és RM-t? 

Joan.cock :
Ja... fogjuk rá. 

Taeddy :
Szuper, akkor miért nem jössz el a  koncertre, hogy szemmel tarthasd, hogy nem-e dől össze a világ, amíg mi együtt vagyunk. 

Joan-cock :
Ott leszek. És össze fog dőlni a világ. Biztos vagyok benne. 

Taeddy :
Már alig várom.

Joan.cock :
Várhatod is. Szerencsés kis rajongó vagy, remélem tudod.

Taeddy :
Tudom! Majdnem az első sorba szereztem jegyet.

Joan.cock :
Nem csak amiatt... 

Taeddy :
Akkor?

Joan.cock : 
Majd meglátod. 
Úgy érzem fölösleges már győzködnöm arról, hogy ne menj Yoongival, igaz? 

Taeddy :
Eltaláltad!!! 

Joan.cock : 
Akkor én intézkedek helyettetek. Esküszöm, egyszer Yoongi hülyeségeibe őrülök bele. 

Taeddy :
Aw!

Joan.cock :
Taehyung, igaz? 

Taeddy : 
Mhm...

Joan.cock :
Mennyire szereted Yoongit? 

Taeddy : 
Nos... írhatok neked egy regényt, de azzal talán még a koncertig se végeznél. Szóval nagyon. Tényleg nagyon szeretem őt. Volt már párszor kapcsolatom, de eddig ez bírta ki a legtovább és bízok abban, hogy miután találkozunk, valahogyan együtt lehetünk, mert... nekem már most tetszik Yoongi, pedig még képet sem küldött magáról és most vinnyognék neked, hogy mutass egy képet róla, de úgy érzem fölösleges, úgyse küldenél semmit. Hülyén hangzik, mert nem ismerem őt, még nem találkoztunk, a hangját sem hallottam, de leírhatatlanul szeretem. Meg tud nyugtatni, akárhányszor rám ír. Mindig csak kedves és biztató üzeneteket küldd nekem, hogy mennyire jóképű vagyok és, hogy mennyire szeret engem.És megint sikerült ebből egy novellát írnom, de már nem érdekel. Nagyon szeretem Yoongit. 

Joan.cock : 
Legyen szép napod, Taehyung. 

Taeddy :Neked is.