You Belong With Me [TaeKook/V-Kook] {boy#boy}

《FOURTEEN》

- Hé, várj!! Ez nem az, aminek tűnik!!- kiáltottam utána.

- De igenis AZ, aminek tűnik! Hogy tehetted ezt velem?! Szerelmes vagyok beléd, te állat!!- könnyes szemei csak még jobban táplálták bennem a bűntudatot. Hogy lehettem ekkora balfasz?! Miért nem bírtam visszafogni magam, legalább akkor?! Elbasztam mindent... Mint, ahogy már szokásommá vált...

Hihetetlen, hogy ezt megint megtettem, pedig nem állt szándékomban..

Kezdjük az elején.

Mikor Jungkook és én visszajöttünk a házamba, kérdezősködni kezdett, hogy miért és hogyan van szárnyam. Jó kérdések, mert igazából én sem tudom. Na mindegy. Csináltam magunknak kaját, majd elindítottunk egy filmet (de igazából egész idő alatt beszélgettünk). Aztán egyszer csak arra eszméltem fel, hogy vadul faljuk egymást, s már ruha is alig van rajtunk. Élveztem. Nagyon. De úgy látszik, hogy valakinek ez nem tetszett, ugyanis egy narancssárga szőrgombóc véget vetett a mi kis idill pillanatainknak! De nem ám úgy, hogy: "Jungkook, nem fekhetsz le ezzel a szarházival!" vagy tudom is mit kellet volna neki mondania! De ehelyett berontott a szobámba, majd úgy tett, mintha ezer éve együtt lennénk és ÉN -a hűtlen kutya- megcsalta volna! Gondolok itt például arra, hogy elkezdett sírni, meg egy csomó mindent vágott a fejemhez (persze Kookie szeme láttára!) Példának mondok egyet.: "Hogy tehetted ezt velem?! Neked nem jelentett semmit az, ami a fürdőben volt?" Aztán tajtékzottan kiviharzott a szobámból, majd a bejárati ajtó hangos csapódása azt jelezte, hogy bizony a házat is elhagyta.

Ahogy most engem próbál elhagyni életem szerelme...

- Jungkook, kérlek... Én ezt nem akartam.. Vagyis igen, de nem!- két kezem közé fogtam piciny arcocskáját, majd hüvelyk ujjammal letöröltem csillogó könnyeit. Fáj őt így látni. Főleg, mert én  vagyok az oka ennek..- Figyelj rám, Kookie. Semmi pénzért nem lennék mással, csak is veled. Akkor, abban a percben fogalmam sincs, hogy mi ütött belém.. Már ezerszer megbántam, amit tettem. És sajnálom, hogy fájdalmat okoztam neked...

Nem reagált semmit. Elengedtem arcát, majd lehorgasztott fejjel indultam volna útnak, de Ő kezem után kapott, s ajkait enyéimre illesztette.

Ezerszer jobban csókol, mint Jimin... 

Apropó Jimin... Beszélnem kellene vele.

Nagyon, nagyon, nagyon, nagyon sajnálom ezt a több, mint két-három hónapos késést!!! :'( Nagyon igyekeztem egy olyan részt írni, amivel kiengesztellek benneteket, de valahogy most úgy érzem, hogy meg tudnátok fojtani egy kanálnyi vízben XD  SZERETLEK TITEKET ÉS MEG SEM ÉRDEMLEM AZ 1.1K-T!!! :') *-* <3 DE ATTÓL FÜGGETLENÜL NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM NEKTEK!!!!!!! :3 *-*