2 év múlva
-Kicsim siess!-kiabáltam fel Davenek.
Hát igen. 2 év eltelt azóta a bizonyos nap óta amikor Dave beszökött. Azóta nem kell beszöknie hisz anya örömmel látja nálunk. Miután beszökött bűn tudatom volt ugyhogy elmondtam anyának.
Vissza emlékezés
Reggel le sétáltam a lépcsőn. Dave már kiment a titkos ajtón.
-Jó reggelt.-köszönt anya mosolyogva.
-Jó reggelt...
Anya le rakta elém a reggelit és leült velem szembe.
-Anya...el kell valamit mondanom.-néztem a szemébe félve.
-Mondd drágám.
-Hát...Dave...az este beszökött...-szorítottam össze a szemem. Amikor nem válaszolt anya akkor lassan kinyitottam. Csak mosolygott.
-Tudtam hogy egyszer még jo lesz az a vészkijárat.
Ennyit mondott. Én pedig eltátottam a számat. Azt hittem kiabálni fog és leszid. De nem ezt tette.
-Drágám. Nyugi. Nem haragszom. Örülök neki hogy van valaki aki boldoggá tesz. És bármikor örömmel látom Davidot.
Jelen
Dave lejött a lépcsőn és adott egy puszit a homlokomra.
-Jó reggelt.-köszönt anyának is.
-Neked is.-mosolygott anya. Azóta is ugyan annyira örül nekünk mint az első napon. És ahogy az ő boldogsága nem hagyott alább addig a mi szerelmünk sem,sőt!
-Induljunk.-nézett rám Dave. Elindultunk a suliba. Jah azt el is felejtettem mondani hogy pontosan egy hét múlva leszek 16. És biztos hogy Davidék terveznek valamit mert nagyon sumákolnak. De nem akartam ezzel foglalkozni. Kézen fogva sétáltunk a suliba.
-Sziasztok. Köszöntem mikor beléptem a terembe.
-Hali.-jött oda megölelni Kitty. Nah hát igen. Említenem kellett volna hogy Kittyvel legjobb barátnők lettünk. Ez a 2 év iszonyat sok változást hozott jó értelemben bár... egy részét a régi életemnek nem tudom elengedni. Mert hogy ott volt a teremben Flora. Aki azóta is van hogy megpróbál "visszacsábitani" magához.
-Helo,helo.-lépett be az ofőnk. Parker tanár urat nagyon szeretjük.
-Csókolom.
- A mai ofő órán játszunk. Mindenki vegyen elő egy lapot. És írjátok le mindenkiről a véleményeteket. Nevet ne írjatok rá! És csak őszintén.
Elővettem egy lapot és elkezdtem írni.
David Becker: Aranyos,cuki,szerelmem,mindig mindenben mellettem van,segít,
Kitty Harrisson:
legeslegjobb barátnőm. Kedves,gyönyörű,segítőkész,örülök hogy ilyen jóban lettünk.
Flora Parker:öhh...nem nagyon beszélünk. Kedves,de nem az én szintem.
Jenifer: Aranyos lány de nagyon tapadós.
Martin: Kedves, és Kitty után ő a legjobb barátom. Imádom. Mindenben mellettem áll.
Ofő után Daveel,Kittyvel és Martinnal indultunk haza. Anya meg engedte hogy átjöjjenek.
-Hééé...-kért szót David miközben a szobámban dorbézoltunk.-El kell mondanom valamit.
Fél óra múlva már nem dorbézoltunk...
~ Sietek a kövivel. Remélem nem lett nagyon lapos. 😕
Puszika ❤~
