The Winchester Girl

🔯Chapter 1🔯Second Page🔯

A 41-es úton hajtottunk a koszos motel szobáink felé. Az implában csak én és a bátyáim ültünk. Castiel az arkangyalt tartja fel nekünk,próbálván több infót kiszedni belőle. Csend uralkodott az utastérben csak Baby dübörgött nekünk jól esően. A fejemben csak Gabriel járt. Más sem hiányzott csak egy paraszt kis angyal a vállamon. Kellemetlenül dörzsöltem meg a mellkasomat a ballon kabát alatt. Ez az egész a dupla lelkem miatt van,na meg a spéci Winchester vér.
1987. Augusztusában láttam napvilágot a Wyomingi Cheyenne-ben. Édesapám John Winchester,édesanyám Nora Memphis. Mindketten vadászok voltak,egy ügy hozta össze őket egy éjszakára és egy kisbaba nyomott pecsétet haláluk napjáig a kapcsolatukba. Apám jó ember volt,de fene rossz apa. Félre értés ne essék velem szemben mindig teljesítette apai kötelességét,de Dean és Sam mellett sose állt. John Winchester írt egy levelet,amelyben tudomásomra hozta,hogy van két vadász bátyám és csatlakozzak hozzájuk további vadászatokban,ha ő már nem él. Persze Dean azonnal lereagálta a dolgot. Törés, zúzás, ordibálás vette kezdetét,de később összecsiszolódtunk . Na persze csak azután,hogy kiderült pokoli jó vadász vagyok. Ennek már egy éve.
A testvéreimmel az apokalipszist próbáljuk megállítani. Nem sok sikerrel. Ugyanis jelenleg van egy kisebb,ám de bár zűrösebb problémánk. A legutóbbi vadászat során egy lélek megszállt,és nem ez a furcsa....nem vette át az irányítást és azt sem tudom micsoda lakozik bennem,de érzem...minden egyes nap érzem. Próbáltuk ki űzni,de befészkelte magát.

Bő három órán belül már a fiúk motel szobájában ültünk. S próbáltunk veszekedés nélkül dűlőre jutni a helyzetet illetően.
-Oké! Mit tegyünk? Nyírjuk ki? Nem lóghat Kaeden nyakán.-tárta szét tanácstalanul kezeit az idősebb Winchester.
-Nem hiszem Dean,hogy ez lenne a megoldás.-túrt hajába Sam. Ez a mozdulat akkor jelentkezett nála,ha tudta amit mondani fog nem nyeri el bátyánk tetszését.-Főleg nem ilyen végső helyzetben.
-Azt mondod használjuk fel Gabrielt!?
-Arkangyal Dean,miért ne?
-Igaza van Samnak.-kotyogtam közbe,s a két fiú furcsán meredt rám.
-Mi az?
-Te nem szoktál Sammy oldalára állni.
Nos ebben igaza volt Deannek. Szeretem Samet de nem mindig vagyunk egy hullám hosszon.
-Nos most igaza van. Figyelj nem tudom miért lett az őrangyalom,de ez van. Én sem örülök neki,de a lehető legjobb terv jelenleg ő.
-Egy rühes angyalra sincs szűkségünk,kivéve persze Casst.-állt fel az ágyról Dean,hogy velünk szemben állhasson.
-Dean gondolkodj! Nincs egyetlen egy szövetségesünk sem. Az angyalok a nyomunkban vannak,a démonok úgy szint és az összes vadász pikkel ránk. Inkább fejbe lőnének minket az apokalipszis előidézése miatt,minthogy segítsenek nekünk.-tartotta továbbra is Sam az álláspontját,én pedig a segítségére siettem.
-És ez a kisebb baj. Ugyanis Mihály a testedben akar a réten önfeledten szaladgálni,miközben aprítja a népet.-mutattam a zöld szemű fiúra.-Samet pedig maga a Sátán akarja erotikus táncba hívni.
-Két arkangyal akarja a vesztünket.-állapította meg Sam.
-De van egy harmadik arkangyal,aki mellénk állna.
-Most mit akartok!?-csattant fel Dean hírtelen.-Küldjük a kistesót is játszmába?
-Igen!-kiáltottunk fel egyszerre Sammel.
-Bízzalak Gabrielre Kaeden? Azt se lehet elhinni neki,amit kérdez. Ugyan már!
-Tudok magamra vigyázni. Ne aggódj értem.
-Mi van ha átvág minket? Ha nem is az őrangyalod? Egyáltalán miért kaptál védelmezőt?
-Passzolom,de ha átvág minket,akkor szent olaj köré és angyal penge belé.-masszíroztam meg a mellkasom. Újfent éreztem a lelket magamban.
Csend uralkodott el a szobában.
-Tudjátok mit,legyen.

-Sodródjunk az árral.-sóhajtott fel Dean frusztráltan,aztán beviharzott a fürdőbe. Samre néztem,aki tanácstalanul állt előttem. Dean dühös volt és ki kellett adnia magából. A Winchesterek pedig csak egy féleképpen adták ki magukból a feszültséget.
-Kell neki egy ügy.-sóhajtottunk fel mindketten egyszerre.