Összeomolva (+18)

3.

Eljött a suli első napja. Eléggé izgultam. Felvettem az új cuccaimat. Sötét farmer, fekete ujjatlan, bőrdzseki a lábamra magassarkú. Fekete derékig érő hajamat felkötöttem, frufrumat kivasaltam. Kis sminket felvittem.
Megnéztem magamat a tükörben alaposan. Nem is rossz látvány. Csak szokatlan, de jó lesz ez. Felkaptam az oldaltáskámat és indultam. 20 perc sétával oda is értem.
Az igazgatóiban fogadtak engem. Biztosítottak, hogy jól bánnak majd velem, tekintettel lesznek rám. Pont ezzel hoztak kínos helyzetbe. Miután megkaptam az órarendem, terem beosztást, a szekrény kulcsomat, na meg a könyveimet utamra engedtek. Alig bírtam mozogni ennyi mindennel. Pár perc volt óra kezdésig így nem voltak olyan sokan a folyosón, így hamar meglett a szekrényem is. Pont egy párocska smárolt ott. Miért pont itt? Próbáltam enyhén jelezni, hogy menjenek onnan. Mivel nem reagáltak nekem meg elfogyott a türelmem, elengedtem mindent, ami a kezemben volt. Az óriási csattanásra mindenki engem nézett. A párocskának is feltűntem.
-Arrébb mennétek a szekrényemtől?- kérdeztem kedvesen, amit nem tudtak hova tenni az előbbi miatt, de leléptek, én pedig elpakolhattam. Bár a szekrényem beragadt és kicsit küzdenem kellett. Viszont utána mehettem órára. Mikor beléptem a tanár, egy idősödő csávó megállított és megkért, hogy mutatkozzak be.
-Amanda Black vagyok.- mentem volna helyet keresni, de már megint megállított, mivel hosszabb bemutatkozást várt tőlem. Jesszus. Ovisok vagyunk? Megráztam a fejemet.- Ennyi pont elég belőlem.
Hagyott, hogy helyet válasszak. Volt hely egy szőke pomponlány mellett, aki még intett is, hogy üljek oda, a fekete szemű srác mellett, akit a kosárpályán láttam és egy előtte ahol egy barna hajú lány üldögélt. Átlagosnak tűnt. Mindenki azt hitte a szőkeség mellé ülök, volt is csodálkozás mikor a másik lány mellé ültem. Kérdőn néztek rám. Gondolom nem sok embertől várják el, hogy a menőbbekhez üljön és még kevesebb, akit ez nem érdekel.
Az óra úgy ahogy eltelt. Katlain a lány, aki mellé ültem. Kis csöndes. Aranyos.
A folyosóra kilépve szőkeség lépett oda hozzám.
-Nem láttad, hogy intettem neked?- tért rögtön a lényegre.
-De.
-Akkor miért ültél máshova?
-Katlain szimpatikusabb volt.- vonok vállat mire szőkeség dühös lett mögöttem meg valaki felnevetett. Odafordultam és a fekete szemű volt.- Te is jöttél számon kérni?- érdeklődtem. Próbáltam kedves lenni vele. Érdekelt.
-Hogy képzeled, hogy nem mellém ülsz?- mosolygott rám és visszafogta a nevetést.
-Már te is gúnyolodsz, James?- hisztizett a szőke.
-Ugyan.- legyintett James.- Örülök, hogy megismerhettelek Amanda.- mosolygott rám, amitől nekem is mosolyognom kellett.
-Én is örülök James.
A nap többi részében inkább megfigyeltem és próbáltam megemészteni, ami itt volt. Pár hétig ez így ment. Csöndben figyeltem. Jamesszel néha beszéltem Katlain kifejezettel szórakoztató volt. Majd jött egy tesi.
Mindenki azt csinált, amit akart. Meghallottam a zenét, amire a pomponlányok ugráltak. Én csak elkezdtem mozogni, mint régen. Páran fel is figyeltek rám. Mikor ez feltűnt rögtön abbahagytam, de későn. Az edző odajött hozzám. Megdícsért és rá akart venni, hogy használjam ki a tudásomat. Persze nemet mondtam.
-Már nem táncolok.- közöltem. Kimentem mosdóba arcot mosni. Muszáj volt lehűtenem magamat. Utána mentem öltözni. Már majdnem kész voltam, mikor rájöttem, hogy nincs meg a pólóm. Már csak az kellett volna. A szőkeség vihogni kezdett.
-Add vissza.- néztem rá.
-Ha akarnám se bírnám.-vihogott.
Na ebből, hogy mászok ki. A torna felsőmben legyek egész nap? Jobb ötletem nincs.
Hirtelen nagy csönd lett. Pár csaj eltakarta magát mások pedig még ki is húzták magukat. Megfordultam és a félmeztelen James állt ott a pólómmal a kezében. Szóval a fiúkhoz rejtették.
James csak engem figyelt és mivel egyértelműen bejött jó pár csajnak itt, akik piszkáltak. Hát legyen.
-Te vagy a megmentőm.- mentem oda mosolyogva.- Örök hála- dobtam hátra a hajamat, hogy jobban lásson. Elvigyorodott amiből tudtam, most szívatni fog. Vagy engem, vagy a többieket.
-Örök hála? Akkor kérek cserébe valamit.- végig mért mire kapásból én is ezt tettem. Nem semmi a teste az biztos. Tökéletes. Pont ahogy szeretem. A kockás hasa tökéletes. Viszont ekkor láttam meg. Egy tetoválás a csípőjénél. Szexi lenne, ha nem ismerném fel a jelet. Apám kéri ezt az embereitől. Egy keresztre rátekeredett kígyó, ami egy csillagot akar bekapni. Na basszus. El kell őt kerülnöm. Elkerekedett szemekkel néztem. Neki is feltűnt és tudta mit nézek.
-A pólót kérem- nyújtottam a kezemet. Már semmi kedvesség nem volt egyikünk szemében sem. Viszont ő még mosolygott.
-Egy csókért cserébe odaadom.