Az Örökség

2015. Június

Akkor kellett volna nemet mondania, amikor azon a titokzatos és misztikus éjszakán, igennel felelt a férfinak, és felajánlotta számára, hogy mindenben segíti őt. Hatalmas tölgyfa alatt szőtték álmaikat. Egy kegyetlen gyilkosság gondolatával is eljátszottak, amivel rettegésben tarthatják a falu lakosait.

A férfi azon az estén eskette meg, amikor a borzalmas gyilkosság megtörtént. Megígérte Josephnek, hogy visszatér ide és megteszi azt, amire felesküdött. Még vetetett egy utolsó pillantást a férfire, majd könnyekkel küzdve elrohant.

Ezen az éjszakán a falu csendjét borzalmas és furcsa hang zavarta meg. Azután minden elcsendesült. Az éjszakát felváltó nappal, éjfeketeségben ölelte körül a falut. A lakosság az éjszakát felverő félelmetes hangról beszélt. A hang forrására sosem találtak rá, és a két titokzatos család is eltűnt a faluból.

Dora csinos lánynak volt mondható. Magas, karcsú, pisze orral áldotta meg a teremtő. Haját lófarokba fogta össze. A nagy melegben is hosszú ujjú pólót, farmernadrágot, sapkát viselt. A Járókelők furcsán néztek rá. Őt nem érdekelte.

Beleszagolt a levegőbe. Orrlukai kitágultak. A halandók illata mellett megérezte azt az illatot, amely négyszázhatvan évvel ezelőtt beívódott a tudatába. Az ismerős illatot követve megérkezett oda, ahonnan egykoron elszaladt, miután Joseph megeskette.

A vaskapu romjait benőtte az eltelt idő alatt felhalmozódott gaz. Úgy látszott, sosem találtak rá a ház maradványaira. A tölgyfa éppúgy pompázott, mint azon az átkozott éjszakán. Hátra tekintett. A melegre való tekintettel senki sem tartózkodott a Duna partján. Átverekedte magát a gazon. Megállt a fa előtt. Táskájából elővett egy kis ásót, majd egy könyvet, melyet annyira gyűlölt. Az évszázadok hatalmas földkupacot hordtak a fa köré, gazzal ékesítve azt. Órákba telt, mire megtalálta a bronzládát. Nagy nyögések közepette kihúzta a sírból a koporsót, majd kinyitotta. Az idő vasfoga nem fogott rajta. Joseph még midig fiatalosan és jóképűen aludta örök álmát. A nő felnyitotta a gyűlölt könyvet, de nem találta a verset. Miután rátalált a férfi fölé hajolt és megharapta. Ezután olvasni kezdte a sorokat.

Évszázadok óta a földben fekszem, itt az idő,

Hogy újból életre keljek. Olvasd hát a verset,

S a sorok életre keltenek engem.

Véred, mérged, harapásod megerősít.

Gyere, vértestvérem tedd meg, hogy évszázadokig

Újból éljek.

A lány mérge dolgozni kezdett, átjárta a férfi egész testét. Tizennyolc óra elteltével, a gonosz újjáéledt.