•Dragneel•
Még az én állam is a földet verdeste,hogy lett ilyen gyors?
Gyorsan összeszedtem magam,és én is kicsaptam magam után a kaput.
De már így sem láttam,hogy merre van.Elöntött a méreg,megint itthagyott egyedül.
Felordítottam és felégettem magam körül mindent.
-Szóval te kis piromániás,nálad az Igni.-Hallottam meg Luce hangját,fennt ült az épület tetején.
-Na elmész te a jó édes...-Háborodtam fel mégjobban.De ő csak rámlegyintett és csak a zöld fényt láttam,majd padlótfogtam,arccal egyenesen a fűben landoltam,aztán nagy sötétség.
Arra ébredtem,hogy valami olyan jó puha és meleg.Luce volt az,a hátán cipelt.
-Még mindig rohadt nehéz vagy.-Dobott le a földre.-Még híztál is?-
-Hé,lehetnél óvatosabb is.Honnan tudtad,hogy ébren vagyok?-Túrtam bele a hajamba ezzel kiszedve a beleragadt fűszálakat.
-Egyrészt úgy ver a szíved mintha megmásztál volna egy hegyet,mástrészt ha alszol borzasztó hangosan szuszogsz.-Bökött az orromra,de egy kicsit mégis azthiszem elpirultam.
-Értem.-Nyögtem ki.-Hol vagyunk?-
-Meglátogatjuk az egyik barátom.-
-Neked vannak barátaid?-Nevettem ki mire ő csak oldalba lökött.
Levette a csuklyáját és odaadta nekem.
-Ezt vedd fel.-Kért meg.
-Mégis hogyan?Ezek a szarok rémlenek?-Mutattam a hátam mögé.
-Chh,kötözd le.Mintha eddig nem ezt tetted volna.-Nézett vissza rám és megengedett egy mosolyt az irányomba.
-Mosolyogj többet.-Mondtam neki miközben felvette a ruhadarabot.-Jól áll.-
-Hát..köszönöm.-Fordult el de láttam,hogy elpirult.
Lassan beértünk egy faluba,ahol Luce majd felborítva mindent ami az útjában állt rohant egy férfihez,hát azt hittem kinyírom a fickót.
-Kökörcsin!!!-Kiálltotta Luce,és ráugrott a férfire.
Nem vagyok féltékeny,mantráztam magamnak,nem vagyok féltékeny.. oh baszki.. vettem észre,hogy felgyújtottam egy standot miközben jöttem.Mindegy csak Luce meg ne lássa.
-Hé!Lucy!Megtaláltad?-Mutatott az irányomba a pasas.
-Dragneel,ő itt Kökörcsin.Emlékszel rá a bálról?-Mutatott ne Luce a tagnak.
De egy hülye vagyok,már akkor el kellett volna tennem láb alól..-Persze.-Kacagtam fel,és beletúrtam a fürtjeim közé.Nem bírom ezt a pasit,lehet,hogy csak azért mert pasi.
Mindegy Luce az enyém.Még mindig nem beszéltünk a csókról egyébként..na mindegy majd erre is sort kerítek.Vagy lehet,hogy most kéne?Nem gondolkoztam tovább inkább cselekedtem.Mikor Kökörcsin elment valamiért arébb hívtam Luce-t az emberektől egy félreeső részre vezettem.
-Mit szeretnél?-Nézett rám zavarodottan de én csak megcsókoltam.Luce elsőnek megijedt de végül elengedte magát és a kezeit bevezette a hajamba,én közelebb húztam a derekánál fogva és így tartottam őt ameddig el nem fogyott a levegőnk és szétváltunk.
-A hercegnő és a sárkány végre együtt.-Dőlt a lantjára a költő ezzel megszakítva a légkört.
