•Dragneel•
Már egy hete nem láttam.Azt hiszem eléggé elbasztam a dolgokat.Nem kellett volna ennyire kiosztanom,de ha egyszer így fel tudja cseszni az agyamat.Megőrít,hogy ilyen bonyolult.
A múltkor meg megcsókolt,jó lehet nem pont ő kezdeményezte..jó...véletlen volt,de akkoris csókolóztunk.
Elkéne kezdenem megkeresni.Összeszedem a cuccom és elindulok.
Pár órával később újra a barlangban álltam.Ott ahol elváltunk egymástól.
Még érzem Luce illatát halványan,de csak annyira éreztem,hogy tudjam tényleg itt volt egy ideig,aztán továbbállt.Várj..nincs itt?
Kirohantam a barlangból és torkomszakadtából kezdtem el kiabálni a nevét.
-Luce!!!Luce!!!LUCE!!!-Üvöltöttem ahogy bírtam,de nem volt semmi válasz.
-Elbasztam!!Gyere vissza!!Luce!!!LUCE!!!-Kezdtem teljesen elveszteni a hidegvérem.
Most mi az istent csináljak??Hova a francba tűnt???Miért ment el??
Ezek után még tíz napig kerestem,de sehol nem találtam.Még a házba is fájt visszamenni,mindenhol az ő illatát éreztem...
El kell mennem,hogy eltereljem a gondolataim.
Felpakoltam és elindultam,úgy gondoltam visszamegyek oda,ahonnan jöttem.
Ahhoz a várhoz ahol minden elkezdődött.
Az út innen nagyon messzi van,ezért sokszor megálltam pihenni.
Hiányzik..szinte minden rá emlékeztet.
Azt hiszem teljesen beleestem..
Egyszer,megálltam egy gesztenye fa alatt,gondoltam píritok egy kis gesztenyét.Aztán rögtön Luce szeme jutott eszembe és így elment az étvágyam.Később amikor a mezőkön masíroztam át,akkor megőrítették a búzavirágok.Állandóan aggódtam,hogy jól van-e,merre van,vagy a legrosszabb..életben van-e.
Lassan elérkezek oda ahol minden elkezdődött.
Az a sok emlék..a nosztalgai érzésével léptem át a küszöböt,amikoris minden szem rámszegeződött.
Csak az a baj,hogy nem csak minden szem,hanem minden fegyver.
-Ki vagy te??-Üvöltötték rám egyszerre.
-Dragneel.-Vigyorogtam bárgyún és lassan megmutattam a jelem.Ők meglepetten és nagyon nehezen de hittek nekem,így letették fegyvereiket.
Elmeséltem nekik mindent,ami eddig velem történt,amit szájtátva hallgattak.Aztán kitértem Lucera.
-És,hová tartozik a kihölgy?Királyi család?Vagy csak egy kis parasztlány?-Szólt mézesmázos hangon az egyik.
-Közűlünk való.-Mondtam ki nevetve.Mire mindenki elfelejtett levegőt venni.
-Tessék??Egy nő??Mégis melyik iskola adta be a derekát??-Köpték ki a sörüket.
-Macska.-
-Úristen...mégis,hogy néz ki?-Kérdezték tőlem.
-Ez bonyolult..-Böktem ki.
-Úgy látom valaki szerelmes.-Füttyögtek a többiek,nekem ennyi elég is volt.Beleittam a sörömbe és kiittam az egészet.
Két hét telt el azóta amióta visszajöttem ide.Még most is elvállalok munkákat,de Luce nélkül dögunalom.Bejárok kocsmákba,és fogadógba,kérdezősködöm hátha látták vagy járt e errefelé.Ilyenkor mindig lekötöm a szárnyaim jó szorosan,és egy köpenyt veszek fel.Így csak púposnak tűnök,az pedig nem nagyon izgat.
Amikor épp nem Luce után kutattam,az erőm határait feszegettem.A lángok az uralmam alatt álltak,kialudt majd újra felcsapott.Eddig is tudtam használni de nem ilyen intenzíven.
Sokat gondolkoztam Luce jelén,de nem jöttem rá,hol is láttam már hasonlót.
