Óvodai szerelem - Yoonmin

1.rész

Yoongi:

Hétfő reggel. Gyűlölöm. De úgy őszintén, ki nem? Ismét az ébresztő visítására keltem reggel 5.30-kor. És, hogy miért ilyen korán? Nos ez nagyon egyszerű..

Én alias Min Yoongi 18 évesen megcsináltam életem legnagyobb hülyeségét. Vagyis akkor még azt gondoltam. 24 éves fejjel be kell lássam, bár nem volt könnyű, az életem eddigi legszebb ajándéka az én gyönyörű kislányom Yoonji. El nem tudom mondani mennyire szeretem. Szerencsére mindenben rám hasonlít, külsőleg is így senkit nem emlékeztet az ,,anyjára". Na igen, az a csaj inkább volt egy ribi mint normális csaj. De hálás vagyok neki, hogy arra a 9 hónapra leszokott a cigiről, nem ivott és nem is pasizott. Viszont azért amiért csak úgy ott hagyta a kórházban Yoonji-t legszívesebben megfojtanám. A lényeg, hogy az én kis szemem fénye teljesen egészséges, és ez a legfontosabb.

Mivel még csak 6 éves reggelente először az óvodába veszem utam, majd onnan a munkahelyemre. Az építészmérnöki munka igazán nekem való. Fizikai munkát nem nagyon igényel és jól is keresek vele. Nem vagyunk dús gazdagok, de szerencsére semmit nem kell megvonnom kislányomtól. Ezt jól tudja mégis valahányszor a boltban vagyunk alig meri levenni a polcról a kicsikét drágább csokoládét. Egyszerűen imádom, hogy ilyen jól nevelt és illedelmes. Bár ezt inkább édesanyámnak köszönhetem. Míg én egyetemre jártam addig ő vigyázott Yoonji-re. Igazából most is minden hétvégén át ,,kell" mennünk, mert nem bír ki egy hetet az unokája nélkül. Szeretem az ilyen össze jöveteleket, csak sajnos ilyenkor mindig nyaggatnak, miszerint ideje lenne találnom valakit. Bocs már, de apaként elég nehéz csajozni/pasizni.

És még egy kis kitérő. Szerény swag személyem ( "lol 'íro.") nem tagadja meg semelyik nem közeledését sem. Bár eddig csak 3 kapcsolatom volt erre azért sikerült rájönni.

Okay most már térjünk vissza az eredeti témához. Szóval, 5.30-kor felkelek és elkészülök. Ezután kezdőthet a reggeli készítés, majd kislányom felkeltése, és felöltöztetése. Mikor mindketten készen vagyunk indulhatunk is az oviba. Általában 7.30-ra oda is érünk és ez a mai napon sem volt másképp

Kislányom kezét fogva sétálunk a csoportja felé, majd az ajtó előtt megállok és leguggolok hozzá: 
- Kicsim, apa most megy dolgozni. De 4-re itt vagyok érted, rendben? - vettem két kezem közé picike arcát. Válaszul csak bólintott egyet, majd szorosan hozzám bújt. 

- Ó hát itt van a mi Yoonjink. Már féltem vajon hol lehetsz. - jött az ismerős hang a csoportszoba ajtajából. 

- Hoseok bácsiiiiii. - futott kislányom az említetthez, aki a nagy lendülettel érkező csöppséget fel is emelte.

- Jó reggelt Hoseok. - köszöntem én is jó barátomnak. Nincs túl sok barátom, de az a kevés is legalább igaz barátok. És az egyikőjük a mindig életvidám óvóbácsi Jung Ho Seok.
- Neked is cukorka. - becenevem hallatán kínosan felnevettem. Ha jól emlékszem még tavaly találta ki, olyan május környékén. Akkor voltunk először a Namjoon által szervezett pasi hétvégén.
- Szívesen csevegnék még, de indulnom kell.
- Szia papa. - integetett kislányom akinek még utoljára egy nagy cuppanós puszit adtam a kis pofijára.

Az ovitól kocsival egy 15 perc alatt a munkahelyemen is vagyok.
Szeretek itt dolgozni, főleg mert itt sosem unatkozok. Az épület ugyan is több cégnek is helyet ad. Több neves újság szerkesztősége, divatcégek igazgatósága, valamint az enyémhez hasonló kisebb-nagyobb vállalkozások. Persze nem enyém a cég, én csupán az igazgató helyettes vagyok. 

A büfében még vettem egy kávét, majd irodámat elfoglalva kezdtem is el dolgozni.

*************************