Neked címezve [l.r.h.]

2.rész

Luke szemszöge:

-Haver, ez nem mehet így tovább.-kezdett bele a szentbeszédbe Cal-Értem én, hogy összetört szívű rocksztár vagy, meg élvezed az életet, de az Isten szerelmére, azt balhé nélkül is megteheted. Ez nem csak rólad szól, már nem. Bármi, amit teszel hatással van ránk, és a banda megítélésére is. Basszus, a szaron egyensúlyozunk, és rohadt könnyen elsüllyedhetünk.-kapcsolta ki a tévét, ahol az egyik túlfizetett mitugrász osztotta ez észt.

Nem akartam hallgatni rá, mivel csak szórakozni akartam, elfelejteni, hogy csak a pénzemért kellettem a csajnak, ahogy sok más embernek is. De be kellett látnom, igaza van, elvetettem a sulykot. 

-Oké, megértettem, elbasztam, vége az éjszakai életemnek.-mondtam ki.-koncentrálhatunk az albumra?

-Aa, nyugalom Luke-jött be menedzserünk, James az ajtón,-láttad az újságokat? Unszimpatikusak lettetek az emberek szemében, ezen javítani kell.  Szóval barátkozzatok a gondolattal, hogy jótékonykodni fogtok.Látástól vakulásig, míg ki nem purcantok. Mindezt dokumentáljuk, toljuk fel a netre, és reménykedünk a legjobbakban.

-Adományozzunk egy alapítványnak, vagy mi?-kérdezte Ash.

-Óh dehogy, van egy ismerősöm, ő jobban benne van ezekben a dolgokban. Meglátjátok jobb embert, keresve sem találnátok a megszervezésére. Úgyhogy amint elérem, el is kezdjük a szervezést-mondta, majd füléhez emelte a telefont, de az foglaltat jelzett-Vedd már fel te lány-morogta az orra alatt, de Mike meghallotta.

-Lány?-kérdezte

-Igen, de eszetekbe se jusson ráhajtani-nézett végig rajtunk, de rajtam kicsit tovább időzött a tekintete.-Bár, őt ismerve nem kell félnem attól, hogy könnyen elcsavarjátok a fejét.

Jázmin szemszöge:

15 nem fogadott hívás Jamestől. Jamest kisgyerekkorom óta ismerem, apu és az apja nagy haverok voltak. Viszont nem változtat a tényen, hogy mérges vagyok rá, amiért zavart a vizsgámon. Ennek hangot is adtam amikor válaszoltam a hívására.

-Mi van?-kezdtem nem túl barátságosan.

-Szép napot életem legfontosabb és legszebb nője.

-Átlátok rajtad, mit szeretnél?

-Szívesség kéne, de te is nyernél rajta.-kezdte a védekezést, tehát félt a válaszomtól.

-Mi lenne az?-sóhajtottam fáradtan.

-Telefonon hosszú lenne, el tudsz jönni a stúdióba?

-Muszáj?

-Kérlek, kérlek mentsd meg a helyem, nem rúghatnak ki.-esedezett

-Odamegyek és meglátom mit tehetek, de keríts valami kaját, mert éhen halok.

-A legfinomabbat hozom, köszönöm, köszönöm, várlak.-tette le.

20 perc múlva már a recepción voltam, ahol eligazítottak engem. Az  ajtó elé értem, már nyúltam a kilincsért, amikor az ajtó kinyílt. Egy ütést éreztem a homlokomon és hanyatt estem.  Az utolsó amit hallottam ez volt:

-Basszus, leütöttem egy csajt.-majd teljes képszakadás.

Amikor magamhoz tértem, öt kíváncsi, és aggódó szempárral találtam szemben magam.