Megjövendölt-Két tűz között

4.fejezet

   Végül Becca és Chris kirángatott onnan. Inkább nem kísértem körbe Jake-t, be kell valljam egy kicsit megijesztett amit Olivér mondott. Miközben elindultunk a tipikus kávézó felé ahova mindennap suli után beültünk elmeséltem nekik az óra végén történteket.
   -Ez nem a te napod. Mi az, hogy nem az akinek mondja magát?-lépett be a helységbe Chris.
   -Egyértelműen úgy ahogy hangzik. Csak fogalmam sincs, hogy miért. Valami ötlet?-néztem rájuk miközben elkezdtük nézegetni az itallapot. Én egy cappuccino-t kértem, míg ők ketten egy-egy frappét. Kellett most a koffein.
   -Biztos vámpír vagy egy vérfarkas. Úristen, túlkomplikáltok mindent. Semmi rejtegetnivalója nincs-szólalteg Becca.
   -Szeretném, hogy túlkomplikáljam, de nem hiszem-néztem rá szomorúan.
   -Már most utálom a 11.-et-húzta el a száját Chris miközben lerakták elénk a rendelésünket.
   -Ugyanmár. Ne vegyétek komolyan. Még csak most jött Oliver a suliba, miért hisztek neki?-kortyolt bele az italába Becca.
   -Szerinted nem kéne?-kezdtem el kavargatni a kávém.
   -Istenem, tudom miről van szó. Tetszik neked Oliver.
   -Na már csak az kéne-horkantam fel.
   -Akkor higgadj le. Semmi sincs ezzel a Jake sráccal. Ráadásul irtó helyes-mosolyodott el.
   -Most, hogy Justin szakított veled rárepülsz megint a fiúkra?-nevetett fel Chris nekem meg azonnal eszembe jutott amit Becca mondott a teremben.
   -Apropó Justin-köhintettem és ránéztem Beccára aki azonnal elkezdte hevesen rázni a fejét.-Becca elszeretne mondani valamit.
   Egy csapás éreztem a vállamon.
   -Micsodát?-kérdezte Chris kiürítve az italát.
   -Semmit-mosolygott rá szőke barátnőnk.
   -Becca...-ráncoltam a szemöldököm.
   -Jólvan-fordult a lány felé-Justin miattad szakított velem.
   -Micsoda?-horkantott fel Chris.
   -De semmi baj. Nem haragszok rád. Inkább rá.
   -Becca, esküszöm ha meglátom azt a férget kitaposom a belét-pattant fel.-visszaviszem a poharakat. Adjátok ide-nyújtotta a kezét én pedig azonnal a kezébe adtam miközben hallgattam a Beccával folytatott eszmecseréjét. Nem tudtam úgy odadni neki, hogy ne érjek hozzá a kezéhez, és amikor ez megtörtént Chris furcsa fejét vágott. Behunyt a szemeit és száját kicsit részre nyitva mormogott valamit. Aztán a következő másodpercben azonnal felém fordult. Kicsit megijedtem az arckifejezésétől.-Ma ne este menj haza-közölte.
   -De megkell látogatom a nagyit.-néztem a szemeibe.
   -Akkor ne húzd sokáig. Sötétedésre legyél otthon.
   Nagyon határozottnak tűnt így csak elhúztam a számat és hátra dőltem.
   -Mi baja?-nézett rám Becca.
   -Fogalmam sincs.-néztem vissza rá majd aggodalmaskodó tekintettel néztem Chris után.-Fogalmam sincs...

A nagyi látogatása viszont egy picit elhúzódott. Elesett miközben kiakart kísérni és roppant valami az oldalánál, így kikellett hívnom a mentőket. Végül törésnek nyoma sem volt, így hazamehettem de bent kellett maradnia másnapig.
   Az utcánkba vezető úton éreztem, hogy valaki követ. Állandóan a hátam mögé nézelődtem, viszont senkit sem láttam.
   Amikor már megpillantottam a házunkat egy furcsa hangot hallottam. Arrafelé fordultam és láttam, hogy 2 férfi majd széttépi egymást. Olyan erősen ráncigálta egyik a másikat, hogy az már nekem fájt. Nagyon megijedtem és elkezdtem oldalra futni. Ám ekkor nekimentem egy embernek.