Hajsza

Hetedik játszma

Dylan

Másnap izgatottan mászott ki az ágyból. Úgy gondolta, most meglesznek a lányok és ez ellen nem tehet senki semmit. Már csak azt kell megvárnia, amíg nincsenek otthon, aztán viszik a cuccaikat, később ráérnek a lányokkal foglalkozni. Jelenleg az az első, hogy a dolgait visszaszerezzék, vagy csak visszavegye őket; mivel Logan még mindig az igazak álmát aludta a másik ágyon. Nagyot sóhajtva állt fel, aztán egy gyors frissítő zuhany után inkább keresett a városban egy közeli étkezdét, ahol normális ételt is lehet kapni.

Csendben ült a pult elé kihelyezett székek egyikén, miután a kis pultos lány felvette a rendelését. Először fel sem tűnt, hogy mellette miről beszél két férfit, csak akkor eszmélt rá, miután már figyelni kezdett és hatott a kávé.

– Láttad őt? Eszméletlen az a nő, olyan igazi szexis bombázó, nem is értem, mit keres egy ilyen klubban, mint Mr. Smith-é – szólt az egyik lelkesen, miután bedöntött magába egy pohár sört. Korán kezdik, de hát mindenkit más indít be reggel. Kinek a kávé, kinek a sör.

– Biztos kell a pénz, különben nem lenne egy ilyen kufár mellett. És a másikat láttad, a tetovált barnát?

– Igen, bár ő sutább... nem ő volt az, aki lelépett azzal a faszival tegnap este? Azt hittem, a lányokért fizetni kell, nem? – kérdezett vissza a sörözős alak, mire meglepve prüszkölt bele a reggeli kávéjába. Mellette a két férfi értetlenül nézett rá mikor köhögni kezdett, hogy elfedje ügyetlenségét.

Várjunk csak, tegnap lelépett valakivel a barna hajú csaj anélkül, hogy fizettek volna érte? De hát ott a bárban ő pultos volt, nem kurva! Akkor lehet, hogy mégsem ugyanarról van szó, biztos összekeveri őket, kezd az agyára menni ez az egész ügy.

– Elvileg igen, viszont úgy tűnik, vagy nagyon sokat kicsengetett előtte az a kölyök, vagy egyszerűen csak vitte magával. Picsába, legközelebb én is megcsinálom ezt, olcsón megúsznám a dolgot! – röhögött az egyik, a haverja pedig meglökte a kezével.

– Persze, majd ha lesz olyan verdád, mint neki! Bazd meg, az egy Dodge Challenger volt; istenem, ha nekem telne rá...

Ennél a pontnál ejtette le a kávés bögrét a pultra, hogy gyorsan odadobja a pénzt és már szaladt is ki az étkezdéből. Az nem lehet, ennyi véletlen a világon nincs! Nem lehet, hogy Logan Nilával volt akkor este és nem mondta el! Meg fogja ölni, kiheréli a srácot, ha rajta múlik... Ennyire ostoba nem lehet, vagy ha mégis, akkor még inkább kijár neki a verés!

Futott, ahogy a lábai bírták, azonban a szálloda szobájában Logan már nem volt ott, az autó sem állt kinn!

– Picsába! – rúgott bele az asztal lábába dühösen, végül felkapta Logan egyik fegyverét. Gyorsan a nadrágjába csúsztatta hátul a fegyvert, a pulóvere tökéletesen eltakarta a kisebb méretű pisztolyt, aztán már nem volt megállás. Most kell lecsapnia a lányokra ahhoz, hogy valóban nyert ügye legyen.

Visszament ahhoz a lakótömbhöz, ahova Nila bement. Várnia kellett azért pár órát, mire jött egy idősebb, kedves hölgy, akit sikerült rászednie, hogy egy barátjához érkezett, aki még nincs itt, ha lenne kedves, engedje be. Beszélt neki a néni közben mindenféléről, már alig várta, hogy eltűnjön, de ennyi kínlódást megért a dolog. Mikor végre nyugodtan állt a hallban, alaposan megnézte a postaládákat, vajon melyik lehet az a lakás, bár így is problémásabb volt a dolog. Mikor már azt hitte, hogy hülye ötlet volt az egész, akkor látta meg az egyik ládán a monogramot. V&N szerepelt rajta, úgy gondolta, ez lehet az.

– Most megvagytok! – dünnyögött vigyorogva az orra alá, miközben felsietett a harmadik emeletre, egészen a négyes lakásig. Szíve úgy kalapált a mellkasában, azt hitte, majd kiugrik onnan, pulzusa az egekben volt, mikor óvatosan előcsúsztatta a fegyvert, aztán bekopogott. Nem számított reakcióra, bár az előbb is eszébe juthatott volna, hogy nappal lévén itthon vannak a lányok, de már nem érdekelte senki és semmi.