"Kitépted a szívemet, aztán jól megszorongattad! Majd miután azt hittem nem fájhat jobban, visszatetted a helyére, mintha mi se történt volna, de én tudtam, hogy már javíthatatlanul törött."
[ girl x girl ]
[ TVD S3-S5 ]
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
EGY A MIKAELSONOK EGY HELYEN
Niklaus házában folytak az előkészületek a Mikaelson Bálra, amit egy nap alatt rendeztek meg a család tiszteletére, természetesen saját maguknak. Madelaine-nak továbbra is akadtak dolgok, amiket meg kellett tanulnia erről az évszázadról, például a kis dobozt telefonnak hívták, illetve a gyors és modern szekerek neve kocsi. Ezek pedig a mai embernek alap dolgok voltak. 900 év kimaradt neki a családi történetből, és úgy látszott, hogy még Elijah sem hajlandó elmagyarázni neki, mivel el volt foglalva azzal, hogy a halott anyjuk visszatért. Madelaine türelmes volt, és lefoglalta magát a civilizáció fejlődésével, az este alatt az angol nyelvet tanulmányozta át pár könyvön keresztül.
Halk zene szólt a háttérben, szolgálókat megszégyenítő módon megigézett nők és férfiak sürögtek-forogtak a hatalmas házban. Egy lány Rebekah körmeit manikűrözte, míg egy másik Madelaine kezével foglalatoskodott.
- Rebekah, mondd, hogy jóképű vagyok - kérdezte Kol a tükör előtt állva, miközben egy szabó az öltönyét igazította rá.
- Kol, tudod, hogy nem tudsz megigézni - válaszolt a lány, és elégedett sóhajjal a körmeire nézett.
- És te mit gondolsz, Mads? - pillantott testvérére Kol a tükrön keresztül.
- Azt, hogy már így is nagy arcod van, nem kell hozzá a dicséretem. - A szabad kezével a borospoharát a szájához emelte, és belekortyolt a benne lévő emberi vérbe. Morbidnak tartotta ezt a módszert, de inkább ez, mint valakinek a nyakát vagy csuklóját harapdálni. A vért utálta legjobban a vámpírlétben.
A következő pillanatban egy dühös Klaus száguldott be a szobába, mire szinte megfagyott bent a levegő.
- Megtámadtad Elenát? Mi ütött beléd?! - támadta le Rebekah-t, akinek egy fáradt sóhaj hagyta el a száját. Madelaine testvérei nagyon sokat változtak 900 év alatt. Akkoriban összetartottak, miközben menekültek az apjuk, Mikael elől. Most viszont ellenségek voltak.
- Elena - kutatott az emlékezetében Madelaine. - Az a hasonmás, igaz?
- Most nem felzárkóztató órát tartunk neked - pillantott Klaus a húgára, mire ő idegesen elnézett egy másik irányba. Gyűlölte, ha lekezelően bántak vele, de nem szeretett volna most Klausszal vitatkozni, főleg, mert egyébként is dühös volt.
- Helyben vagyunk - szólt Rebekah, aki nyugodt tekintettel pillantott fel a bátyjára.
- Tőrt akarsz a szívedben?
- Csak ezzel tudsz fenyegetőzni? Semmi más trükköd sincs? - fordult felé Kol, egy ravasz mosollyal az ajkán. Madelaine kis híján elnevette magát, de a pohár mögött elrejtette mosolyát, ahogyan újra belekortyolt.
