A Lángok Gyermeke! [Befejezett]

Meglepetés utazás.

-Lana. (szólt oda Chenji miközben éppen megterítette az asztalt, Lana pedig még nagyban főzte a vacsorát)

-Igen?!

-Majd szeretnék egy kis elő karácsonyi ajándékott adni vacsora után.

-Chenji, túlsok jóval hallmozol el. Nem kell semmi féle ajándék már, csak annyit kérek, hogy most az egyszer töltsük együtt a karácsonyt és ne menj el üzleti utakra...

-Lana megígértem, hogy együtt töltjük a karácsonyt, szóval emiatt ne aggódj. Viszont ennek az ajándéknak biztosan örülni fogsz és ígérem, hogy ez volt az utolsó.

-Na azért! Közbe kész a vacsora. (Mondta Lana miközbe már vitte az asztalhoz a lábast)

-hmm.. Nagyon jó illata van! Inen már nem engedlek el. Te leszel a saját bejáratu szakácsnőm.

-Persze, de rád napi 5ször kell főzni, mert nem csak farkas erőd van hanem farkas éhséged is... 

Elnevették magukat aztán vacsora közbe még sokat beszélgettek az új iskoláról és az eddigi tanulmányi eredményekről, na meg persze egymásról. Vacsora után elmosogattak és elmentek letusolni. elöször Chenji ment, majd Lana. Viszont amíg Lana zuhanyzott addig Chenji elövett a fiókból egy borítékott. Lana amikor kijött a fürdőszobából egy szál törölközőbe, Chenji egyből a kezébe nyomta a borítékot. Lana kibontotta és elolvasta mi áll benne.
"Kedves Okami Chenji! Örömel tudjak önnel, hogy kemény munkájának és hatalmas mennyiségü pénz adományának hála a Newsweet Általános iskola és Gimnázium nem csak teljes újjáépítést kapott, hanem rengeteg új és modernebb felszereléseket, ami megkönyítni a diákok tanulását és a tanárok tanítását is. És mivel ön lett ennek az intézménynek az új igazgatója, ezért szeretnénk meglepni önt és az iskola ballagós 13.-os osztályát és azok szüleit, egy utazással, ahol 2hetet tölthetnek el és egy saját kis szállóhelyük lesz, hogy az ünnepeket együtt töltsék!"

-Úristen! Chenji ez komoly?!

-A lehető legkomolyabb. Ezért is mondtam, hogy tuti veled töltöm az ünnepeket. Ráadásul még az anyukád... vagy is most már a te osztályod is jöhet. Szóval végre a "családoddal" tölthetsz 2hetett! 

Lana örömében Chenji nyakába ugrott, de aztán a törölköző elengedett és le esett Lanáról. Az arcuk teljesen vörös lett...

-Chenji szépen lassan elengedlek és akkor te gyorsan megfordulsz, de ha vissza mersz fordulni akkor kiszúrom a szemedet! 

Chenji Lanára hallgatott és ahogy elengedte a nyakát Lana, ő gyorsan hátatt fordított Lana pedig elkezdett felöltözni, persze Chenji néha-néha oda lesett, hisz kedvelte Lanát. Viszont mivel Lana is háttal volt neki így nem sok mindent láthatott.  Miután Lana felöltözött leültek még beszélgetni és filmetnézni Végül Chenji arra figyelt már csak fel, hogy Lana feje a vállára dölt miközbe bealudt a filmen. Chenji rámosolygott fölkapta a karjába, bevitte a szobába, letette az ágyra és betakarta, majd adott egy lágy csókot a homlokára és annyitt súgott oda, hogy "Szép állmokat én kis Phoenixem!" Ezután kiment a szobából és lefeküdt a kanapéra, ahol csak tovább bámulta plafont a gondolataiba meredve míg elnem aludt.

Mikor Chenji föl kellt már arra lett figyelmes, hogy Lana készülődik a munkába épp a cipőjét húzta már fel.

-Lana már ennyi az idő?! Miért nem ébresztettél fel?

-Nem akartalak felébreszteni olyan békésen aludtál és különben is ne, hogy már én ébresszem a főnököm! (mondta mosolyogva)

-Attól még, hogy a főnököd vagyok fölkelthettél volna!

-Majd legközelebb. Én viszont indulok majd találkozunk a munkában. (Intett Chenji felé egy mosolyt majd ki ment az ajtón)

-Ez a nő teljesen kikészít néha... (nevette el magát Chenji)

Lana amikor beért az iskolába a gyerekek és némeik kolega mosolyogva köszönt neki, visszont volt egy kolleganő aki kevésbé örült Lanának.

-Nicsak, nicsak te még életben vagy?! Mondjuk mit csodálkozom... a "szörnyetegek" mindent túlélnek!

-Kuso én is örülök, hogy látlak! (Vágott oda egy kényszerített mosolyt Lana)

-Ne, hogy azt hidd, hogy most kivételezve leszel mert a kis barátod az új igazgató! Ugyan olyan senki vagy még mindig mint Klara! 

-Ne merd anyámat a szádra venni! Chenji pedig nem fog velem se kivételezni megnyugodhatsz. De amíg a 13.-osok elnem ballagtak addig nem szabadulhatsz tőlem!

-Tudom sajnos... De legalább anyád tudta hol a helye...

-Fejezd be! (ekkor egy kicsit kezdett feszülté válni a helyzett, de a többiek nem mertek semmit se szólni.)

-Igen?! nem hinném, hogy bekéne fejeznem még csak most kezdtem! Bizony az igazság fáj a tények meg makacs dolgok Lanácska! De a te anyád is ugyan úgy szörnyeteg volt mint te!

-Azt mondtam... FEJEZD BE! (ekkor egy határozott ütéssel át ütötte az ajtón Kusot, miközbe szemei ismételten láng vörösre változtak)

-Ölj meg! Ölj meg engem a gyerekek szemeláttára, had tudják ki vagy igazából! Nézd csak az ott a te osztályod azok ott a többi semmire kellő akiket a te ribanc anyád tanított...

Ekkor Lana elvesztette az eszét és neki rohant Kusonak a késsel, ami a bokájára volt rögzítve és a gyerekek elkezdtek sikoltozni, de hírtelen valaki közéjük állt és vér kezdett a földre csöpögni, Lana pedig újra önmaga lett mikor meglátta, hogy a vér Chenjié.

-Chenji...

-Lana te kis balga nem megmondtam, hogy ne idegesítsd fel magad mindig... ha elpusztítod ezt az épületett mint a kutató intézetett akkor sok ember fog meghalni, és itt sok ártattlan emberről beszélünk! Édes anyád azt kérte vigyáz az osztályára és segíts nekik elballagni, nem pedig azt, hogy öld meg a tanárokat! 

-Tudom, de...

-Nincs semmi, de! (vágott közbe határozottan Chenji)
Menj inkább az osztályodhoz és közöld velük a jó híreket. Ilyenkor csak is a jó lebegjen a szemed elött és ne az idegesítő tényező. Te pedig! (fordult oda Kuso-hoz) Még egyszer egy halott embert sértegetsz elbúcsúzhatsz a munkádtól! 

Lana letisztította kését és vissza tette a boka tartójára, majd bement az osztályába. Leült a tanári asztalhoz és elkezdett gondolkodni...

-Lana minden rendben?! Kuso már megint Klara tanárnőt emlegette? (kérdezte az egyik diákja) 

-Mindegy az most Yuko. Inkább nekem kéne végre megtanulni kontrolálni az erőmet...

-És milyen jó hírről beszéllt Chenji? (kérdezte egy másik diák)

-Áhh ténleg ez jó kérdés volt David. Igaz nem vagyunk sokan velem együtt az osztály létszáma 7 fő, de most végre együtt tölthetjük az ünnepeket mint egy kis család srácok! Még hozá Chenji is velünk jön és a szülők is velünk jöhetnek "sajnos"... (jegyezte meg hallkan) Szóval David, Yuko, Sara, Carl és Koutarou vigyetek haza egy egy papírt ezzel az egészel kapcsolatba és irasátok alá a szüleitekkel, majd holnap pedig még megbeszélünk minden mást. Elizabeth neked természetesen a nevelő szüleiddel kell aláirattatni... viszont ez mindenkinek szól most! A szüleitek nem hinném hogy eljönnek így én vigyázok rátok!

-Nem mintha eddig nem így lett volna... (szólalt meg Koutarou)