A Gála, ami megváltoztatta az életem... (Nagy Benedek ff.)

🍀Negyedik rész🍀

---Klarissza szemszöge---

És belépett egy srác...
Valahonnan ismerős volt, de nem tudtam, hogy honnan...
Minden esetre a világoskék szemei teljesen megbabonáztak...
Egyszercsak meghallottam Zozó hangját a hátam mögül.

- Na, Beni, csakhogy megjöttél!
És itt esett le... BENIIPOWA ITT ÁLL ELŐTTEM!!! 😍😍😍😍😍
- Cshő! - fogtak kezet. - Uuu... És a kedves hölgy? - nézett rám kajánul, amivel kirántott a bambulásomból.
- Klarissza - áltam fel, majd kezetráztunk.

Eskü, elvesztem a szemeiben...
Teljesen...
😍😍😍

- Zozó, te tudom, hogy te imádod a kamerákat, de Klarissza, benne lennél a napi vlogomban?
- Persze, miért is ne? - vigyorogtam.😊

Majd hirtelen Beni fogta, felcsapta a kameráját, letakarta a lencsét, és rám nézett.
- Mehet? - kérdezte.
- Persze. - válaszoltam még mindig fülig érő mosollyal. Szerintem már most elkönyvelt egy pszichopata állatnak... 😂😂😂

- Na hát mint mondtam, itt vagyunk a parkban. - vigyorgott a kamerának. - És mint már a vagyunkból kiderült, nem vagyok egyedül... És nem csak Zozóék vannak itt... - beszélt titokzatos hangon még mindig a kamerába.
- De hogy ki az, az a reklám után kiderül! - takarta le a kamerát. - Najó, elmondom, de csak azért, mert nincs kedvem még reklámot is forgatni. - nézett rám röhögve, mire én is elnevettem magam.

- Na de akkor a titokzatos személy nem más mint... - fordította felém a kamerát. - KLARISSZA!!! - kiabálta, én még flegmán mutattam egy "píszt" (✌) a kamerába, majd továbbsétáltam.😂✌

- De flegma itt valaki... - röhögött a kamera mögött.

- Na jó, sziasztok! - mondtam, és úgy röhögtem, mint egy reumás fóka. 😂👌

- Amúgy bemutatkoznál a kedves nézőknek? - mondta, majd belesúgta a kamerába, de én így is hallottam. - És nekem is?

- Hát... Oké... Sziasztok, Németh Klarissza vagyok, rollerezem, egyszer kijutottam a világbajnokságra, de csak második lettem. - vágtam szomorú fejet.

- Na, az tök jó! - mondta Beni. - És így a miniinterjú végén megkérdezhetem, hogy mióta űzöd ezt a sportot? - mondta egy széles mosoly kíséretében.
- Hát, már kb. 2 éve.

Amikor ezt kimondtam, mindenki rám nézett, Imi még ki is köpte a vizet a szájából, egyenesen Patrikra.

(Patrik=Kempf Patrik, Patrick=Sipos Patrik😂✌)

- Hogy mivan??? - kérdezte Zozó kerek szemekkel. - Azt hogyan???
- Nemtudom. - mondtam a tarkómat vakargatva zavaromban. - Lehet azért, mert néha még suliból is ellógtunk egy-két haverommal a pályára, meg ahogy hazaértem, megírtam a leckém, és húztam is ki gyakorolni. - mondtam nevetve, de közben mosolyogva, hisz hát a régi szép emlékek... 🙏❤

- Azta... Te aztán függő vagy. - szólalt meg a háttérből Patrick.
- Nem iiisssss... - mondtam, majd elkezdtünk röhögni.

Még egy kicsit beszéltünk a kamerának, meg ilyesmik, majd Beni leállította a felvételt.

- Na, de ha már én ennyi mindent mondtam, te is mesélj egy kicsit magadról. - ültem le Beni mellé az egyik ilyen csúszkálós elemre.

- Hát, az én életem nem olyan érdekes, mint a tiéd. - nézett rám mosolyva.
- Na, a te életed is biztos érdekes. - öklöztem bele a vállába, mire elmosolyodott. - Hát, igazából nincs olyan sok dolog. Mikor kisebb voltam, versenyszerűen úsztam, majd elkezdtem bmx-ezni. Aztán amikor vázpörit akartam csinálni, rosszul érkeztem, és volt egy kis boka szalag szakadásom, és mivel gipszben volt a lábam, ezért nem tudtam mit kezdeni magammal, hisz a sport volt az életem. Egyik ilyen unalmas pillanatomban jutott eszembe, hogy mi lenne, ha videóznék. És azóta az életem részévé vált. - magyarázott.

- Még hogy nem olyan érdekes, mint az enyém... - forgattam a szememet. - Neked tök érdekes az életed, nekem meg alig van benne valami. - nevettem. - Pl. nekem még egy barátom sem volt. Sosem találtam olyan embert, akinek  hasonlítana rám a személyisége, el tudná viselni a hülyeségeimet, meghallgatná a problémáimat, ha azok kurvanagy faszságok is, meg ilyen hasonlók. De hát, ez így is lesz még egy ideig. Ez az ára, ha különb vagy a többiektől. - mosolyodtam el szomorúan. - Hiába próbáltam meg jópofizni, meg minden, így is az összes csak meg akart fektetni, azt csókolom. De nekem egy olyan ember kéne, akire bármikor számíthatok, meghallgat, vigyáz rám. Akármilyen erősnek is tűnök, nem vagyok annyira. - nevettem fel hallkan. - Sokan azt hiszik, hogy én tök erőszakos vagyok, aztán pedig leginkább nem is nagyon szoktam bántani senkit. Csak annak ütök vissza, aki megüt. - mondtam, majd hallottam, ahogy hallkan felnevetett mellettem.

- Amúgy tudod min lepődtem meg?

- Na min??? - fordította felém arcát.
- Azon, hogy még nem hagytál itt, mert meguntad, hogy ennyit beszélek, meg nyávogok neked. - mondtam, majd felnevettem.

- Ugyan, örülök hogy elmondtad. Hisz ha haverok leszünk, akkor csak őszintének kell lennünk egymáshoz. - mondta fülig érő mosollyal.
- Ahhha... - furcsáltam ezt a mondatot.

"Ha haverok leszünk..."
Ez járt a fejemben.
Egy kicsit erőltetettnek hangzott...

🍀🍀🍀

Na szóval, sziasztoook!!!
Megint itt vagyok, és hoztam egy részt!!! 😱
(Mily meglepő...😂😂😂😂😂)
Képzeljétek, ez lett életem eddigi leghosszabb része amit írtam... 😂👌
(Több mint 700 szavas lett😱)
Remélem tetszett, ha igen, akkor azt jelezd egy vote-tal, és/vagy írd meg kommentben!!!
A koviubi részben talaaa, addig is pusziiiiiii!!!!!
😘😘😘