Training Camp ((Kuroo Tetsurō x Reader))

8. Fejezet

"Ez... Életem legfurcsább első találkozása..." Nevetett kínosan Lev, míg te a hátán voltál, és megsimogattad a fejét. 

"Mindig is tudni akartam milyen érzés 190+-nek lenni." Vigyorogtál vidáman.

"...Jogos jogos..." Sóhajtott Lev. "Amúgy hova is akarsz menni?"

"Tanári."

Lev hirtelen megállt. "[Név], ugyan 10 perce sem ismerlek, és imádlak, de a tanári nem erre van."

Kicsit hátranézett, hogy szembe forduljon veled. "Hát.." Kezdtél bele. "Először is, nem is én vezetek, mivel a te hátadon vagyok, másodszor ez a te iskolád, honnan tudnám?" Vontad fel a szemöldököd.

Lev elfogadóan bólogatott, majd lassan cammogni kezdett a másik irányba. 

"Vagy szeretnéd hogy csináljuk a Lecsó módon?" Vetetted fel hirtelen út közben.

"Lecsó mó-?" Akarta kérdezni Lev, erre meghúztad egy kicsit a haját.

"TUTI ARRA VAN A TANÁRI!" Mutattál egy mosollyal egy random irányba, míg Lev visított.

"MOST MONDTAD HOGY NEM TUDOD MERRE VAN"

"TIPP" Nevettél. Lev kissé nyafogott, majd megint megsimogattad a fejét. "Ne haraguuddjjj... #StopLevAbuse" Mosolyogtál szerényen.

"Igaz hogy félig orosz vagyok, de nem értek oroszul..." Mondta neked.

"Ez angol volt-"

Hirtelen gyors lépteket hallottatok közeledni felétek.

"Nem tudom mi történt, vagy hogy miért bántod Levet, vagy miért üvöltözik, de bármit is tett, megérdemli." Lihegett egy alacsonyabb barna hajú srác, aki látszólag futott idefele.

Majd hirtelen kapcsolt, és kérdéseket tett fel. "Lev miért van a hátadon egy lány? Ki ez? Mi ez az egyenruha? Vizes a kabátja egy kicsit? Elkapott az eső aranyom?" Közeledett felétek.

Egy ideig nézted majd elmosolyodtál, míg lemásztál Levről. "De aranyos vagy!" Akartad megölelni, de elhátrált egy mérges arckifejezéssel, míg te összetörten néztél rá.

"Wow Yaku-San megsiratni egy lányt, csak azért mert alacsonynak nevezett..." Bámult rá Lev, míg átkarolt téged.

"Nem is neveztem alacsonynak?" Néztél Levre furcsán, majd Yakura. "Azt mondtam aranyos vagy."

Hirtelen Yakut egy hatalmas metaforikus férfi vágta gyomorszájon, öklére az írva, hogy 'bűntudat'.

"N-Ne haragudj.." Közeledett hozzád, a gyomrát fogva. "N-Nem vagyok hozzá szokva ilyen közelséghez a-asszem... Túl ártatlan vagy ide." Figyelmeztetett téged.

Összezavarodottan pislogtál párat, majd meghallottátok a csengőt. 

"Huh? Miért csengetnek? Én suli után jöttem.. Uh?"

"Most kezdődnek a klub foglalkozások." Tájékoztatott téged Yaku. "UGYE LEV?"

"N-NEM IS SZOKTAM LÓGNI"

"CSAK KÉSNI. AZ ELSŐÉVESEKNEK AZ A LEGFONTOSABB HOGY ELSŐNEK ÉRJENEK ODA, ÉS MOST MIATTAD ÉN IS KÉSEK"

"CSAK SEGÍTEK [NÉV]NEK"

"KINEK?" 

Lev rád mutatott, míg te az ablakból bámultál ki, keresve valamit nagyon.

Yaku realizálta hogy még be se mutatkozott neked, szóval közelebb ment hozzád a kezét kitartva, és megköszörülte a torkát. "Ahem... Umm... Hello én amúgy Yaku Mori-" De félbeszakítottad, megfogva a kezét, ahelyett hogy megráztad volna.

"Hé Mori-Chan, lemegyek a tornateremhez okés?" Vigyorogtál rá, míg ő teljesen lefagyott a becenévtől, és egy kicsit zavarba is jött. "Láttam az ablakból SZÓVAL-" Intettél nekik, majd elkezdtél lefutni a lépcsőn.

Lev kuncogott, miután elmentél. "Mori-Cha-"

"Fogd be." Ment le a lépcsőn Yaku is, és Lev hisztizve követte.

Lefutottál egészen a tornaterem folyosóig, majd megláttál egy pár évvel idősebb fiút, szőke taréjjal. 

Kicsit megtorpantál, amikor szemkontaktust váltottatok. "C-City boy.." Suttogtad magadnak.

Ő is megpillantott téged, és a szájából kiesett a félig megevett kifli. "Mondd hogy menedzsernek jössz." Jelentette ki egyszerűen, csillogó szemekkel.

Kicsit furcsán néztél rá, majd halkan megszólaltál. "U-Umm.. Ne...Neko..." Kezdtél bele, de megkellett nézned a lapot amit kaptál Take-Chantól, hogy hogy is hívják az edzőt. "Ah. Nekomata edzőt kerese-" 

"MONDD HOGY MENEDZSERNEK JÖSSZ" támadott le téged hirtelen, a válladnál fogva nézett téged, egyre ragyogóbb szemekkel.

"UMM N-NEM?" Kezdtél eléggé pánikolni most már, majd egy labda találta a 'támadódat' fejbe, ezzel elengedve téged.

"Yamamoto, mit mondtam neked arról, hogy a tisztes távolságot tartsd meg?" Hallottál még egy férfi hangot. 

Yamamoto morgott, míg félre nézett. "Ne közeledjek túlságosan, mert még elijeszthetem a potenciális menedzser jelölteket." Dünnyögte ki, a tarkóját vakarva.

"Helyes, most pedig öltözz át." 

Majd azzal elment, és vagy három másik fiú közeledett feléd.

"Jól vagy?" Mondta a legmagasabb, karja alatt a labda, amivel Yamamotot kergette el. 

Miután elnéztél a labdától, attól nem sokkal balrább megláttál egy alacsonyabb srácot, gameboyozni. Feljebb ment a tekinteted a legmagasabbra, majd amint megláttad a haját lefagytál.

"T-Te.." Szólaltál meg halkan, elérve mind a három fiú figyelmét. Majd elfordultál, mély levegőket véve, visszatartva a nevetést. "Úgy nézel ki mint egy fekete kakas." Suttogtad.

"HAHAHAHHAHAA IGAZA VAN ÚRISTEN-" Röhögött hirtelen a magas jobb oldalán lévő barna hajú fiú, aki talán még alacsonyabb is volt mint a kocka.

"I-INUOKA!" Jött zavarba egy kicsit Kuroo, majd vissza nézett rád, "AMÚGY MEG EZ RÁD IS IGAZ CSAK [HAJSZÍN]-BEN." Vágta hozzád, míg Kenma felnézett a játékáról. 

Abba hagytad hirtelen a nevetést, és visszafordultál hozzájuk. "De én futottam. A szél. Te teljesen nyugodtan sétáltál ideeee~" Vigyorogtál már-már gonoszan.

Kuroo épp vissza akart vágni, majd ismerős hangokat hallott mögötted.

"Ooooh! [Név]-Chan még is ide talált!" Mondta vidáman Lev. 

"Ohhh... A legjobb emberekkel találkozott.." Morgott Yaku, majd elértek hozzád. "[Név], ugye nem csináltak veled semmi furát?" Kérdezte tőled, a válladra téve a kezét.

Megráztad a fejed.

"SZÓVAL ELŐSZÖR IS." Kezdtél bele. "MI EZ A SOK EMBER ÉN CSAK NEKOMATA-SENSEIT AKAROM MEGTALÁLNI VALAKI SEGÍTENE VÉGRE MERT LEV HASZNAVEHETETLEN" 

"HÉ!" Sírt megint Lev, míg Kuroo ugyan a nevedet se tudta, de a kezét tartotta egy pacsira.

Ránéztél a kezére, majd rá, majd vissza a kézre és összezavarodottan megfogtad.

Egy ideig fogtad a kezét, míg mindenkit kezdtél összezavarni, és Kuroo kezdett elvörösödni.

"Umm... Mit csinálsz?" Kérdezte tőled, de ugyan nem próbálta elhúzni a kezét.

"Huh? Azt hittem épp Nekomata-Senseihez akarsz elvezetni?" Döntötted meg a fejed, ezzel el is engedve a kezét, amitől Kuroo ismét levegőt tudott venni, és próbálta lenyugtatni a szívét-lelkét.

"Mi ez a tömeg..?" Hallottál egy idősebb hangot, majd a tornateremből kijött, egy számodra ugyan ismeretlen ember, de ő ismert téged eléggé. "Ooohh!" Vigyorodott el, amint meglátott téged. "A kis Ukai csemete!" Ment oda hozzád, és összeborzolta a hajad, míg te azt se tudtad hirtelen hol vagy. "Hogy megnőttél!" 

"U-Umm... Aha??? B-Biztos??" Kezdtél kicsit zavarba jönni, amiért úgy kezelnek téged hirtelen mint egy gyereket. "N-NEM EMLÉKSZEM????"