2.

364 40 14
                                    

Az 1. esetben említett gyerek.

A tanév során rengeteget fogyott. Izomból és zsírból is. Megromlott az egészsége, kevesebbet bír és felborult a hormonrendszere.
Osztálytársai csak azt látják, hogy mindennapot energiaitallal és kakaóscsigával kezd. Van, hogy több energiaitalt is iszik, 2 doboz, 3 doboz, ugyan, ki számolja ezt?
Nem egy társa szólt neki, hogy a korai halál nem egészséges, illetve energiaital és kakaóscsiga helyett vehetne normális kaját.
- Vegyél magadnak enni.
- Főzz magadra.
És a többi.
Igen, megtehetné, azonban egyedül nem eszik. Egyedül nem főz, egyedül nem vásárol, mert nincs meg benne az indittatás arra.
Vesz egy 90 Forintos zacskós levest, amiben Isten se tudja, mi van - talán a szemétdombra kidobott műanyag -, azt megfőzi és elvan.

- Mennyit fogytál?
- Anorexiás.
- Nézzétek, most eszik és nem éhezteti magát!
- Nem éheztetem magam - suttogja.
- Ez vitatható.
- Hazug.
- Miért nem eszel többet?
- Nem félsz, hogy meghalsz?
- Szüleid miért nem főznek?

Kérdések zápora, a gyerek utál mindent és mindenkit, utál iskolába járni, mert mindenki faggatja és elítélik, holott senki sem tud róla semmit.
Még a büfés (néni) - akit mellesleg imád - is megkérdezte egyszer, hogy fogyókúrázik-e?

Mi baja az embereknek?
Miért nem törődnek a saját dolgukkal?
Miért érdekli őket ennyire?
Miért nem hagyják őt szépen, csendben szenvedni. Hisz, osztálytársainak sosem panaszkodott.

Vagy talán egyszer...
Kétszer...
Ettől még nem érti, mi ez a felhajtás körülötte.

- Nyáron egyél többet!
- Nyáron se eszel?
- Miért nem?
- Hát, főzz magadra.
- Vegyél kaját.

És ennek sosem lesz vége...

baj van ✓Où les histoires vivent. Découvrez maintenant