-Először is ez az én házam! Másodszor pedig mit keresek itt? Hát nem téged az már biztos!- röhögöt már-már erőltetetten.
-De hogy is a te házad! Ez nem a te otthonod már érted? Tudod mit csináltál? Elárultál minket!- szólt már ordibálva Anna a húgának.
Felálltam Scott öléből és neki mentem. De most nem sajnáltam minek? Csak egy játék voltam neki, egy kis naiv voltam aki bedőlt neki.
Megfogtam a nyakánál fogva és ugy vittem ki a házból. Egészen az udvarig.
Kapálodzott de nem ment vele semmire. Nagyon hajtott a düh és a csalódótság.
Közben Teresa jött utánunk és már sírva ordibálva mondta, hogy tegyem le a lányát a földre. De fogom élvezni mikor megtudja mit művelt a kicsi lánya!
Letettem az udvar közepére és gyomorszájon vágtam elterült a földön...
-Raven!! Állj! Ő ember!!!....
