The Last Game

#4

Fél 2 óra volt amikor betuszkoltak mindenkit a saját faházukba.
2-kor mentők jöttek szirénával és egy fekete kisbusz. Gondolom a halottas kocsi. Szandi és Szabina összebújtak, Bia már aludt, Dominik és Lau együtt aludtak. Annyira aranyosak voltak ketten. Összeillenek.
Egyszer csak Lau hirtelen felült az ágyon és kapkodta a levegőt.
-Úristen! Jól vagy???- kérdeztem aggódóan.
-Csak... Csak egy rossz álom. -mondta kezével megdörzsölve az arcát.
Dominik felkelt, Lauval szembe fordult .
- Nyugodj meg! Csak egy álom...- mondta Domi nyugtatóan.
Lau nem bírt ellenálni. Ajkaik csaknem össze értek. Aztán megtörtént. Az 1. csók. Nem néztem oda inkább mivel illetlenség bambulni rajtunk.
-Szeretlek.- mondta Lau
-Örökké- válaszolta Domi
-Örökké- ismételte Lau.
Fáradt voltam ezért lefeküdtem az ágyba. Az álmosság hamar lehúzta a szemhélyamat. Csak sötétség. A telefonomat hallottam zörrenni az asztalon. De már szinte félálomban voltam. Szépen lassan becsukom a szemem...